Tudomásunkra jutott, hogy Pátyon az M1 mentén, tulajdonképpen a meglévő logisztikai központ folytatásaként, üzleti park építését tervezik.
Részben ezért is 2007. január 7-én kilátogattunk a helyszínre, hogy újból ellenőrizzük a közvetlenül érintett Sasfészek-tó kapcsolatát a Disznó-lápával, valamint a Disznó-lápa vízviszonyait. Mivel az elmúlt időszakokban semmiféle komoly csapadék nem volt, így egy átlagos képet kellett kapnunk.
A Sasfészek-től indultunk. Láthattuk, hogy a tóban összegyűlt közepes vízmennyiség is elegendő ahhoz, hogy az M1 alatti átereszen folyamatos utánpótlást adjon. A két vasúti töltés közötti területig ez felszíni vízfolyásként jelent meg, utána viszont, a volt szeméttelep és a jobboldalon lévő „komposzttelep?” között, ismeretlen okok miatt valaki a patakmedret kb. egy méterrel kimélyítve és kiszélesítve, a csörgedező vizet látszólag eltüntette. Legalábbis a régi vasúti töltés alatti átvezetőben már nem volt észlelhető. Vártuk azonban, hogy újra előbukkan, megkeresve magának az utat, és nem csalódtunk. A Disznó-lápán minden beavatkozás ellenére újra előjött, és a Biatorbágyról-Herceghalomra vezető út alatt már vidám kis patakként csörgedezett.
A legszebb égeres rész az évek óta lakott egerészölyv fészekkel és az alatta levő füzes-égeres nedves réttel még pátyi területen van. A biatorbágyi szakasz is őriz egy szép, öreg fűzfákból álló sort, de alapjában véve csonkolt, rongált terület. Ezt már többször szóvá tettük a korábbi tájvédő krónikákban.
Már csak egy dologban bízhatunk. Nem lett ugyan bevéve a helyi védett területek közé, de Biatorbágy Nagyközség Településrendezési Terve és Helyi építési szabályzata tartalmaz olyan kitételeket, amik alkalmasak arra, hogy meggátolják a teljes tönkretételét:
8.§.
Kertvárosias lakóterület építési övezete
(9) A Lke-13 jelű övezet Disznólápa-árok menti telkeinél a szabályozási terven jelölt, az ároktól mért, a beépítésre vonatkozó 50m-es védőtávolságot biztosítani kell.
9.§.
Településközpont vegyes terület
„Vt”
(10) A Disznó lápa árok menti telkeknél a szabályozási terven jelölt, az ároktól mért, a beépítésre vonatkozó 50m-es védőtávolságot biztosítani kell.
24. §.
Vízgazdálkodási terület
„V”
(1) A közigazgatási területen egyéb terület – vízgazdálkodási terület:
a) a Kígyós-patak,
b) a Békás-patak
c) a Benta-patak
d) a Füzes-patak
e) a Biai árok (Széleslyuk-ág)
f) a Disznólápa-patak
g) a Peca-tó
h) a Biai-halastó
medrei és partjai. A partélektől számítva a vízfolyások parti sávja 6-6 m, a tavak parti sávja 3 m.
(2) A vízfolyások medreiben és parti sávjában létesítmények csak a vízügyi jogszabályok és hatósági előírások alapján helyezhetők el. Az övezetben épületek nem helyezhetők el.
Építmények, egyéb létesítmények elhelyezése a közmű területekre vonatkozó előírások szerint történhet. Az V övezetben kerítés nem helyezhető el.
A medrek burkolása, kiegyenlítése tilos. A vízfolyások menti természetes növénytársulások megőrzéséről gondoskodni kell mind a tervezés, mind a kivitelezés során.
b.) felszíni vízfolyásokhoz 100m-nél közelebb állattartó-telep, komposztálótelep nem létesíthető.
34/A. §.
Táji, természeti értékek védelme, látványvédelem
(4) A Kígyós-patak, a Békás-patak, a Benta-patak, a Füzes-patak, a Disznólápa-patak (Száraztói-ág), a Biai-árok (Széleslyuki-ág) partjaitól számított 50-50m-en belül, továbbá a Biai-halastavak és a Peca-tó partjától számított 100-100m-en belül épületek, építmények nem helyezhetők el.
A kialakult telekosztás és beépítés változtatásához, építmények korszerűsítéséhez, új építmények elhelyezésének engedélyezéséhez a Duna-Ipoly Nemzeti Park a területileg illetékes természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szakhatóságként bevonandó.
(5) A tájkép védelme érdekében a kiépítésre kerülő utak környezetbe illesztéséről növénytelepítéssel gondoskodni kell.
Ezek azok a helyi rendeletek, amelyek arra hivatottak, hogy megóvják valamennyire a terület maradék értékeit. Olyanok, mint az ígéret-„szép szó, ha megtartják úgy jó!”
Reméljük így lesz! Mi mindenesetre figyelemmel kísérjük- megtartják-e?
N.I
