Mit ér a szervezet ha civil?

Az emberek legnagyobb része törekszik arra, hogy a családján kívül is tartozzon egy közösségbe. Jó érzés vasárnaponként templomba járni, barátokkal, ismerősökkel közös programokat szervezni, kosarazni, focizni, énekelni, rendszeresen találkozni hozzánk hasonló emberekkel, hiszen ezek az együtt eltöltött idők megnyugvást, feltöltődést, pluszt adnak életünknek, ebben a rohanó világban.

Közösségbe tartozunk a szerint is, hogy melyik utcában, faluban, városban, országban lakunk. Ez felelőséggel jár, mert a külföldön rosszul viselkedő turistáról, az út mellett szemetelő családról az egész ország lakosságát ítélik meg.

Ha egy ismeretlen helyre látogató rendezetlennek látja a falu utcáit, pusztulónak az elmúlt idők emlékeit, védtelennek a természetet, akkor joggal gondolhatja, az itt élők nem akarnak, nem tudnak közösen cselekedni, közösségként élni, persze az is lehet, nem is tudják mi az. A lakóhelyi közösségnél szükség van megértésre, akkor is, amikor egy új család költözik a közelünkbe, hiszen egy őshonos helybélitől kapta a területét. Azért költöztek ide, mert megtetszett nekik a hely, megszerették a falut. Meg kell könnyíteni a beilleszkedésüket, és nem nehezíteni, elzárni őket (érdekes jelenség, a törpe magán viadukt). Szükségünk van toleranciára, hiszen szomszédaink között csak akkor válogathatunk, ha új helyre költözünk.

Nem gondolom azt, hogy egy nagyobb közösségért csak annyit tehetek, hogy négyévente egyszer elmegyek szavazni. A civil szervezetek sokszínű tevékenysége, a bennük résztvevő emberek energiája élvezhetőbbé teszik a hétköznapjainkat a megteremtett, megmentett értékek az egész települést gazdagítják.

Az egyesületek munkájához a pénz nagy részét az önkormányzat biztosítja, helyiséget, engedélyeket, információkat pedig a polgármesteri hivataltól lehet remélni, ezért nehéz a Tájvédő Egyesületnek, mert céljainak elérésének érdekében időnként többletmunkát okozunk, vagy szembekerülünk a helyi közigazgatási szervekkel (természetvédelem, értékvédelem).

Nem könnyű megtalálni, hol a határ az építő hozzászólás és az állandó kekeckedés között. Tény, sem a Disznó-lápa madarai, sem az Iharosi forrás vízcsobogása, sem a Füzes patak kivágott fái, sem a tavasszal tömegesen elgázolt békák nem tudnak ügyvédet fogadni maguknak. Kellenek olyanok, akik gondolnak rájuk.

A 2003. évben több olyan eseményt szerveztünk, ahol megpróbáltuk közelebb hozni, láthatóbbá tenni a bennünket körbevevő világot. Együtt sétáltunk a Füzes patakkal a víz világnapján, a Madarak és Fák napján kézműves foglalkozásokat tartottunk, megszabadítottuk az Iharosi forrást a 15 éve ott pihenő szemetektől és megtaláltuk a vizet a Czöndör-kút alján miután kiemeltük a beledobált köveket. Ősszel más civil egyesületekkel takarítottunk a faluban. Szorgalmaztuk a helyi értékvédelmi rendelet létre jöttét. Helytörténeti gyűjtést folytattunk (magtár vasajtó, egyéb tárgyak). Ott voltunk a Kölcsey utcai pihenőhely kiépítésénél, és ide a jó voltunkból egy madárismertető tábla is kerül.

Tavaly elkezdett munkánkat szeretnénk az idén is folytatni. Amennyiben egyetért céljainkkal, kérjük segítsen munkájával vagy támogasson személyi jövedelemadójának 1%-val, egyéb felajánlásaival.

Hozzászólások