1956. december 8.
I. évf. 2. szám
„Habár felül a gálya, s alul a víznek árja, mégis a víz az úr.” Több mint száz éve írta a költő ezen örök érvényű igazságot, s mindig a víz maradt az úr. A terror és az önkény uralma a népet kiszipolyozó zsarnokság csak ideig-óráig mutatta be áldozatát a sátán oltárán. A zsarnokság kezdetén már meg voltak számlálva napjaik. Az elnyomott nép veszélyesen izzó belső tűz, melyet lángra lobbant mindig a szabadság erejének legkisebb fuvallata is. Ezért hívjuk fel mindenki figyelmét, aki akár a rákosi-restaurálás, akár a fehér terror útját szeretné követni, hogy ne játsszon a tűzzel. E nép megízlelte, hacsak rövid időre is, a szabadság bódító nektárját, kitűzte a szabadság zászlaját és e zászlót örökre megvédi a nép.
Mint minden zavaros, átmeneti időszaknak, sajnos a nemzeti forradalomnak is meg vannak a maga vámpírjai. Ezek közé tartoznak azok az árdrágítók, akik képesek 5-6 Ft-ot kérni a tojás darabjáért és lelkiismeretlenül emelik fel a burgonya árát is. S a nyomornak ezen aljas vámszedői, látszólagos nyugalommal sétálnak közöttünk. Hát van lelkiismeretük ezeknek a biatorbágyi egyéneknek?! Legyen büntetésük a közmegvetés! Adjátok szájról-szájra neveiket és közösítsétek ki őket! Igen érdekes, hogy minden felszólítás nélkül teljesítik az adókivetési kötelezettségüket a polgárok. Meg kell jegyeznünk, hogy esetleges adómérséklés esetén nincs ok a nyugtalanságra, mert az esetleges többletfizetés átmegy a jövő évre, mint túlfizetés.
Igen dicséretre méltó eljárás az, amikor a felnőtt ezer féle módszert talál arra, hogy a gyermekek rossz szokásait nyesegeti, nevelgeti. Ugyanakkor azonban a felnőtteken teljesen úrrá lesz egy igen furcsa és rossz szokás. Ez a sorbanállás. Talán nem ízlik a hús, ha nem áll sorba érte? Vagy jobban áll rajta a kardigán, ha már hajnalban sorba áll érte? Kérjük, ne értsenek félre. Nem a gúnyolódási szándék mondatja ezt velünk, hanem az az érthetetlenség, amelyet sokan tanúsítanak ezekben a napokban. Semmi értelme, higyjék el, hogy annyira törik egymást az emberek a textil-üzlet előtt. Hiszen tapasztalhatták már eddig is, van itt áru elég és állandóan hoznak újat és újat. Biatorbágyi dolgozók, legyetek legalább magatartásban méltók dicső szabadságharcosainkhoz.
Papírhiányra való tekintettel felkérjük kedves olvasóinkat, hogy olvasóink közül valaki papírral rendelkezik, bocsássa azt a biai és torbágyi Tájékoztató szerkesztősége részére. Tájékoztatónkat ugyanis csak úgy tudjuk megjelentetni, ha olvasóink is támogatnak bennünket.
Olvasd és add tovább!
