Biatorbágyi Tájvédő Kör Egyesület
ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS
az Egyesület alapítói és tagjai a közhasznú jogállás megszerzése érdekében az 1989. június 21-én kelt Alapító Okiratukat a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény rendelkezéseire figyelemmel az alábbiak szerint módosítják:
Biatorbágyi Tájvédő Kör Egyesület Alapszabálya
az Egyesület alapítói és tagjai a közhasznú jogállás megszerzése érdekében az 1989. június 21-én kelt Alapító Okiratukat a közhasznú szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. Törvény rendelkezéseire, illetve a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény előírásaira figyelemmel az alábbiak szerint módosítják, a módosítások dőlt kiemelt betűvel kerültek megjelölésre:
- Általános rendelkezések
1.§ Az egyesület neve: Biatorbágyi Tájvédő Kör
A szervezet nevének rövidítése: BTK
Az alapítás éve: 1989
A nyilvántartásba vétel száma: TSZ.609/89 (TE-540, TE-3406)
A szervezet működési területe: Biatorbágy és környéke
A szervezet székhelye: 2051 Biatorbágy, Szabadság út 3.
A szervezet elnöke: Tüske Emil
2.§ Az egyesület személye: a 2011. évi CLXXV. Törvény 2.§ 6.pontja, illetőleg a Polgári Törvénykönyv a 3:63 §-a alapján a magyar joghatóság hatálya alá tartozó olyan belföldi jogi személyiségű szervezet, amely közhasznú, nyereségre nem törekvő, párt semleges társadalmi szervezet.
- Az egyesület célja és feladata:
3.§ Az egyesület általános célja a helyi természetvédelem, tájvédelem, hagyományőrzés érdekében való közös cselekvő fellépés.
4.§ Az egyesület a helyi természetvédelem, tájvédelem és hagyományőrzés érdekében és így a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítése céljából az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan lát el az 5.§-ban részletezett
- kutatási, ismeretterjesztési,
- kulturális örökség (helyi tudás) megóvási,
- környezetvédelmi, (tájban gondolkodás)
- helyi értékvédelmi,
- természetvédelmi, (helyi erőforrások fenntartható fejlesztése és védelme)
- kulturális tevékenységet,
a) a környezet állapotának és az arra hatást gyakorló tényezőknek folyamatos nyomon követése, elemzése, mely alapján értékeli a környezet és természet állapotát, annak emberi egészségre gyakorolt hatását, a természet védelmének helyzetét, a környezeti és természeti értékekkel való gazdálkodás folyamatait, a környezet és a természet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű fejlesztésének tapasztalatait, javaslatot dolgoz ki a tapasztalatok hasznosítására, értékeli azok megvalósulását (1995. évi LIII. Törvény 38.§ (1) bekezdés b), d), g) és h) pontjai, 1996. évi LIII. tv. 1 § (a) és (b) bekezdése)
- b) előkészíti a helyi környezetvédelmi programot és nyomon követi annak megvalósulási folyamatait (1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés b) pont és 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdés)
c) a lakosságot rendszeresen tájékoztatja a környezeti folyamatokról – különös tekintettel a káros természeti folyamatokra (1995. évi LIII. 46. § (1) bekezdés e) pont),
d) környezeti nevelési programokat készít és szervez. Ezekkel a programokkal elősegíti a környezettudatos magatartás, életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve a természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (1995. évi LIII. tv. 54.§ (2) bekezdés, 1996.évi tv. 2. § (1) bekezdés f) pont),
e) környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztasága) hulladékgazdálkodás; környezet- és természetvédelem (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) bekezdés 4), 5) pontja)
f) Kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem. Célunk az épített környezet alakítása és védelme (1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről 57/A § (2)).
g) Természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem. Célunk a természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása (1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64. § (1)),
h) a helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, és -kezelés (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) bekezdés 11), 19) pontja).
i) Emberi és állampolgári jogok védelme. Célunk a jövő nemzedékek érdekeinek védelme (2011. évi CXI. tv. az alapvető jogok biztosáról 2. § a), b), c), d)).
j) közlekedésbiztonság védelme, célunk a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) bekezdés 2) pontja) továbbá közreműködés
5.§ Az egyesület céljai elérése és feladatainak végrehajtása érdekében az alábbi tevékenységeket végzi:
- akciókat szervez a település szépítéséért, táji és épített környezetünk védelméért
- aktívan részt vesz a helyi környezet- és természetvédelemben
- ismeretterjesztő tevékenységet folytat a helyi táj, természet és kulturális örökségvédelmének népszerűsítéséért és a helyi feladatok jobb megértéséért
- mozgósítja a helyi lakosságot, különösen a fiatalságot a település védelméért
- tevékenyen részt vesz a széleskörű helyi madárvédelemben
- elősegíti az igényes helyi építkezést, törekszik az építészeti aránytalanságok kiküszöbölésére
- helytörténeti és helyi természetvédelmi kutatásokat folytat
- cselekvően részt vesz a helyi kulturális örökség védelmében
- részt vesz a helyi környezetvédelmi oktatásban és környezeti nevelésben
- támogatja a helyi turizmus fejlődését
- hozzájárul, hogy a településre újonnan költőzők megismerjék a település értékeit
- fellép a hulladék-elhelyezéssel kapcsolatos gondok megoldásáért
- vízminőség- és vízgyűjtővédelemmel foglalkozik
- dokumentálja, és nyilvánossá teszi a helyi értékeket és negatívumokat egyaránt
- cselekvési területén együttműködik a helyi önkormányzattal, gyakorolja véleményező és javaslattételi jogát, illetve civil kontrollt alkalmaz
- valamint együttműködik más hasonló célú helyi, kistérségi, regionális és országos szervezetekkel, segítve egymás munkáját és erősítve hatékonyságát
- céljai érdekében vállalkozási tevékenységet végez
III. Az Egyesület közhasznúsági besorolása:
6.§ Az egyesület célja szerint a 2011. évi CLXXV. Törvényben szabályozott és a jelen alapszabály 4.§-ban meghatározott közhasznú tevékenységet folytat.
7.§ Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
8.§ Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
9.§ Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
IV. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése
10.§ Az Egyesület tagjai
a) rendes
b) pártoló
c) tiszteletbeli
1) Az Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nagykorú állampolgár, illetve egyéb természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amennyiben az Egyesület céljaival egyetértenek, azok elérésében közreműködnek, az Alapszabályt elfogadják és az abban leírt tagsági viszonyból eredő kötelezettségeiknek teljesítését vállalják. Rendes tagokat egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.
2) Az Egyesület pártoló tagjai lehetnek magyar és külföldi állampolgárok, egyéb bel- és külföldi természetes és jogi személyek, akik/amelyek a munkájukkal vagy szellemi javaikkal, ill. anyagi eszközeikkel támogatják, segítik az Egyesület tevékenységét, és vállalják a pártoló tagsággal járó kötelezettségek teljesítését.
3) Tiszteletbeli tagoknak választhatók a közgyűlés által azok a természetes személyek, akik közéleti, társadalmi, tudományos vagy művészeti tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárulnak az Egyesület céljainak megvalósulásához.
4) A rendes és pártoló tag felvétele belépési nyilatkozat alapján történik. A jelentkezőket az elnökség veszi fel. A felvételt elutasító határozat ellen 15 napon belül a Közgyűléshez fellebbezésnek van helye. A Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel bírálhatja felül az elnökség határozatát.
11.§ A tagsági viszony megszűnése
1) A rendes tagság és a természetes személy pártoló tagsága megszűnik:
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
2) A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
3) Kizárással szüntethető meg azon tag tagsági viszonya, aki a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot súlyosan sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás folytat, vagy az Egyesület jó hírét veszélyezteti, illetve akit bíróság a közügyek gyakorlásától eltiltott, vagy jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt. A kizárás közgyűléshez történő előterjesztéséhez az Elnökség 2/3-os szótöbbségű határozata szükséges. A kizárás kérdésében az elnökség javaslata alapján a közgyűlés dönt. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
A kizárási eljárásban a tagot az ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget, így akár szóban, akár írásban előterjesztheti védekezését, jogi képviselőt vehet igénybe. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát.
4) A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az illetékes Törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.
5) Amennyiben a tag a tagságra a jelen Alapszabályban előírt feltételeknek nem felel meg, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.
V. A tagok jogai és kötelezettségei:
12.§ A tagok jogai:
1) rendes tagok jogai:
a) A közgyűlésen felszólalási, tanácskozási, szavazati joggal rendelkeznek, egyébként észrevételezési, javaslattételi joggal rendelkeznek az egyesület különböző szerveinél, tisztségviselőinél az egyesületet érintő bármely kérdésben. Részt vesznek az egyesület vezető szerveinek, tisztségviselőinek a megválasztásában.
b) Az Egyesület bármely tisztségére megválaszthatók az egyesületi törvény rendelkezését figyelembe véve, kizáró ok hiányában. Kizáró ok, ha a tag büntetett előéletű, vagy a tag részéről összeférhetetlenség áll fenn.
c) személyesen ill. a 13.§ 1) bekezdés b) pont szerint természetes személy tag meghatalmazottja útján részt vehet az Egyesület közgyűlésének munkájában,
d) jogosultak új tag felvételét javasolni, illetőleg a tag kizárására indítványt tenni.
e) jogosult az Egyesület szolgáltatásait, eszközeit meghatározott feltételek mellett igénybe venni. Részt vehet az Egyesület rendezvényein, tanfolyamain, pályázatain.
f) az Egyesület szervei által hozott jog – vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén – pert indíthat a határozat tudomására jutásától 30 napos jogvesztő határidőben, mely a törvényszék hatáskörébe tartozik. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
2) A természetes személy tiszteletbeli tag jogai:
a) tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésein,
b) javaslatokat, indítványokat tehet az Egyesület illetékes szerveihez.
c) részt vehet az Egyesület rendezvényein,
d) igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait és kedvezményeit.
3) A jogi személy tiszteletbeli tag jogai:
a) képviselője tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésein,
b) képviselője javaslatokat, indítványokat tehet az Egyesület hatáskörrel rendelkező szerveihez.
4) A pártoló tag jogai:
a) tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésein, (tehát szavazati joga nincs);
b) javaslatokat, indítványokat tehet az Egyesület hatáskörrel rendelkező szerveihez,
c) a természetes személy pártoló tag részt vehet az Egyesület rendezvényein,
d) igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait és kedvezményeit.
e) a jogi személy pártoló tagot illető egyéb jogokat a vele kötött szerződés tartalmazza.
(Magyarázat: pártoló tag a fentiek szerint az Egyesület vezetőségének nem lehet tagja.)
13.§ A tagok kötelességei:
1) rendes tagok kötelezettségei:
a) Az Egyesület rendes tagjai kötelesek az Alapszabályt, a közgyűlés, az elnökség törvényes rendelkezéseit megtartani.
b) a vezető testület határozatainak végrehajtásában, személyesen vagy a BTK egyik tagja, mint meghatalmazottja útján gyakorolja közgyűlési jogait,
c) Az Egyesület rendes tagjai kötelesek – lehetőségeik és képességeik szerint – az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, az Egyesület anyagi eszközeinek gyarapításában és megóvásában közreműködni, az Egyesület szervezeti életében részt venni, eszközeit megóvni, a szervezet érdekeit szolgálni, tekintélyét, megbecsülését gyarapítani. Az egyesület céljainak megvalósítását és tevékenységét nem veszélyeztetheti.
d) A rendes tagok kötelesek a megállapított tagdíjat rendszeresen fizetni, illetve a vállalt közreműködést vagy anyagi hozzájárulást teljesíteni.
2) A tiszteletbeli tag kötelezettségei:
a) Segítse elő az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását
3) A pártoló tag kötelezettségei:
a) a pártoló tag az egyesület tevékenységében vagyoni hozzájárulással vesz részt,
VI. Az Egyesület szervezete
14.§ Az Egyesület szervei:
- legfőbb szerve a közgyűlés
- ügyintézője az elnökség
15.§ A Közgyűlés:
1) A közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, mely a tagok összességéből áll.
a) A közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlést az Egyesület elnöke hívja össze.
b) A közgyűlésre a meghívást írásban, az egyesület nevének, székhelyének, a hely, az időpont, a javasolt napirend megjelölésével, 15 nappal előbb meg kell tenni..
c) 3 évente tisztújító közgyűlést kell tartani.
d) Az elnökség rendkívüli közgyűlést köteles összehívni 30 napon belül, ha azt a bíróság elrendeli, vagy az elnökség határozata szerint erre szükség van, vagy a tagok 1/10 része a cél megjelölésével, írásban kéri.
e) A közgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben jogosult dönteni.
f)A közgyűlés nyilvános, azon külön meghívás nélkül is bárki részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot a közgyűlés a külön meghívottak számára megszavazhatja. Az Egyesület a közgyűlés üléseit nyilvánosan tartja, az egyesület elnöke a közgyűlés helyét és időpontját a helyben szokásos módon közzéteszi. (saját honlap ’www.biatorbagy.org’ útján).
2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az elnökség megválasztása, felmentése és díjazásuk megállapítása
b) a munkaterv, az Alapszabály és a programnyilatkozat szerkesztése, elfogadása, módosítása
c) az éves költségvetés elfogadása
d) a vezetőség előző évi beszámolójának, közhasznúsági mellékletének kötelező tartalmi elemei (2011. évi CLXXV. Törvény 29.§, 32§ szerint) megtárgyalása, elfogadása
e) az éves program megtárgyalása, elfogadása
f) a tagdíj mértékének meghatározása
g) döntés tag kizárásról
h) az Egyesület szétválásának, összeolvadásának vagy feloszlatásának, más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása
i) döntés gazdasági társaság, intézmény vagy alapítvány létrehozásáról
j) döntés az Egyesület esetleges vállalkozási tevékenységéről
k) az Egyesület tisztségviselői és tagjai részére jutalmat állapíthat meg
l) dönt mindazon indítványok tárgyában, amelyek szabályszerűen a közgyűlés napirendjére kerülnek
m) dönt mindazokban a kérdésekben, amit maga a hatáskörébe sorol, amit a jogszabály vagy az alapszabály a kizárólagos hatáskörébe utal, vagy amelyben a döntést magának fenntartotta.
Jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők elleni kártérítési n) igények érvényesítéséről való döntés
o) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
p) ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll, a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása
q) a végelszámoló kijelölése
3) a) A közgyűlés határozatképes, amennyiben azon a szavazásra jogosult tagok 50%+1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén ugyanazon a napon – változatlan napirend mellett – fél órával később, az eredetileg határozatképtelen közgyűlés, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Ennek tényét a meghívóban jelölni kell.
b) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
c) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
d) A közgyűlés határozatait – a megnevezett kivételektől eltekintve – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és a következő alkalommal ismét szavazásra kell bocsátani.
e) Közgyűlési szavazáson a megjelentek 2/3-os többsége szükséges az alapszabály 15.§ (2) c, d, i, j, pontjaiban meghatározott eljárásaiban.
f) Titkos szavazást kell lebonyolítani, ha az Alapszabály így rendelkezik, vagy ha a közgyűlés szótöbbséggel így határoz.
g) Az ügyintéző szervek tagjait és a képviselőket a közgyűlés nyílt szavazással, kétharmados szótöbbséggel választja meg. Amennyiben senki nem szerzi meg a kétharmados többséget, akkor új szavazást kell elrendelni, amely során egyszerű szótöbbség elegendő a jelölt megválasztásához. Ha ez a szavazás sem hoz eredményt, akkor a harmadik szavazás során a legtöbb szavazatot kapott jelölt kapja a megbízást. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és a következő alkalommal ismét szavazásra kell bocsátani.
h) Amennyiben a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárult az ülés megtartásához. A Közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésekben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárult.
i) Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
j) A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, illetve közeli hozzátartozója:
ja) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
jb) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
jc) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
jd) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
je) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
jf) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
16.§ Az Elnökség:
1) Az elnökség a közgyűlés által megválasztott személyekből áll. Az elnökséget az elnök, az alelnök és a titkár alkotják. Megbízásukat 3 évre kapják.
2) Az elnökség tagja lehet:
a) Az a nagykorú személy, aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta és
b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva
c) aki
ca) magyar állampolgár, vagy
cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezi
d) aki nincs bűncselekmény elkövetése miatt jogerős szabadságvesztés büntetésére ítélve (PTK 3:22.§ 4) bekezdés)
e) tagja az egyesületnek
3) a) Az elnökség két közgyűlés között az Egyesület ügyvezető szerve. Gondoskodik a közgyűlés döntéseinek végrehajtásáról.
b) Az elnökség – a közgyűlés kizárólagos hatáskörét érintő kérdések kivételével – az Egyesületet érintő bármely kérdésben intézkedhet és dönthet.
c) Az elnökség szervezi és irányítja a szervezeti munkát, melyről a közgyűlésnek számol be.
d) Az elnökség készíti elő a közgyűlés munkáját. Ennek részeként:
– javaslatot tesz a napirendre,
– 5 nappal korábban értesíti a tagságot a közgyűlés időpontjáról, helyéről és napirendjéről.
– végrehajtja a közgyűlés reá vonatkozó határozatait.
e) Javaslatot tesz a közgyűlésnek tag kizárására.
f) Dönt a tagok felvételéről
g) Tagság nyilvántartása
h) Az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése
i) Az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése
j) Tájékoztatja a tagságot, az Egyesületet érintő kérdésekről.
k) Az elnökség gyakorolja a főállású alkalmazott felett a munkáltatói jogok közül a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi felelősségre vonás, valamint a munkabér meghatározásának jogát. Az elnök javaslata alapján dönt a jutalmazás mértékéről. Az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
l) Az elnökség a kizárólagos hatáskörök kivételével feladatait az elnökre ruházhatja át.
4) Az elnökség kizárólagos hatásköre:
a) az elnökség éves munkatervének a megállapítása, az Egyesület éves költségvetésének az elkészítése és a közgyűlés elé terjesztése, a 2011. évi CLXXV. Törvény 29.§ (2-7) bekezdésének megfelelően az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló, továbbá a megfelelő közhasznúsági melléklet elkészítése és előterjesztése a közgyűlésnek, továbbá a közgyűlés elé kerülő határozati javaslatok elkészítése.
b) állandó vagy ideiglenes jellegű munkabizottságok létrehozása és beszámoltatása
c) döntés a nem tagok felajánlásainak elfogadásáról
d) a munkabéren felüli juttatások, díjazások mértékének és feltételeinek meghatározása
e) az eseti és állandó szakértők, továbbá az alkalmazottak részére jutalmat, munkadíjat állapíthat meg
f) az elnökség a feladatok ellátására tagok és külső szakértők fölkérésével eseti szakmai bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre.
g) más szervezetekkel megkötendő együttműködési vagy támogatási szerződéshez az elnökség határozata szükséges
h) Fizetett vagy társadalmi megbízatású könyvelőt alkalmazhat.
5) a) Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévente tartja. Az üléseket az Elnök hívja össze, írásos meghívóval, a napirend megjelölésével az ülés tervezett időpontja előtt legalább öt nappal. Rendkívüli esetben az öt napos időhatártól el lehet tekinteni. Az elnök akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze. Határozatképes, ha az ülésen az elnökség minden tagja jelen van.
b) Az elnökségi ülés nyilvános, azon külön meghívás nélkül is bárki részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A személyi kérdések azonban zártak. A tanácskozási jogot az elnökség a külön meghívottak számára megszavazhatja. Az ülés nyilvánossága érdekében az elnökségi ülésről szóló tájékoztatást közzé kell tenni.
c) Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és a következő alkalommal ismét szavazásra kell bocsátani.
d) Az elnökség határozatait azokkal, akikre rendelkezést tartalmaz, írásban, az átvételt igazoló módon közölni kell.
e) Az elnökség döntései nyilvánosak, az alapszabály 29.§ szerint abba bárki betekinthet.
f) Az elnökségi ülésről egyszerűsített jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az ülésen elhangzott lényeges hozzászólásokat, a meghozott határozatokat, a vezetőségi tagok szavazatát. Az egyszerűsített jegyzőkönyvet az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök és a jegyzőkönyvet vezető írja alá.
g) Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
h) A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, illetve közeli hozzátartozója:
ha) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
hb) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
hc) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
hd) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
he) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
hf) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
17.§ A Felügyelőbizottság
1) Ha az egyesület éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, felügyelő bizottság (FEB) létrehozása kötelező.
18.§ Munkabizottságok
1) Az elnökség egyes feladatok előkészítésére, kidolgozására ideiglenes vagy állandó munkabizottságokat hozhat létre.
2) A munkabizottságok a tevékenységükről kötelesek az elnökség határozatának megfelelően szóban vagy írásban jelentést tenni.
3) A munkabizottságok elnökét és tagjait az elnökség nevezi ki, a bizottság a működési rendjét saját maga dolgozza ki
4) Meglevő munkabizottság feladatkörében az egyesület bármely tagja az egyesület nevében csak a munkabizottság véleményével megegyezően nyilatkozhat,
5) Egy – egy feladatkörre legalább két, a felmerült ügyekben azonosan tájékoztatott személy szükséges.
VII. Az Egyesület tisztségviselői:
19.§ Az egyesület tisztségviselői:
- elnök
- alelnök
- titkár
19/A. § Az egyesület tisztségviselői az alábbi személyek:
Elnök: Tüske Emil (anyja neve: Jónás Ilona, cím: 2051 Biatorbágy, Arany János utca 1.)
Alelnök: Réthelyi Karolina (cím: 2051 Biatorbágy, Munkás utca 1/c.)
Titkár: Határ Ágnes Barbara (cím:2051 Biatorbágy, Karinthy utca 10.)
20.§ Az egyesület elnöke:
1) Az egyesület vezető tisztségviselője az elnök, akit a közgyűlés választja meg 3 évi időtartamra. Az egyesület elnöke az egyesületben más tisztséget nem viselhet.
2) Az egyesület elnöke képviseli az Egyesületet, gondoskodik az alapszabály és a testületi szervek határozatainak betartásáról és ellenőrzi azt.
3) Az elnökségi ülések és a közgyűlések között irányítja az Egyesület munkáját.
4) Összehívja az elnökség üléseit, és azokon elnököl
5) A jóváhagyott költségvetés alapján irányítja az Egyesület gazdálkodását, felel a gazdálkodási és pénzügyi szabályok betartásáért. Az Egyesület költségvetését, zárszámadását és közhasznúsági mellékletét az elnökség elé terjeszti.
6) Önállóan gyakorolja az Egyesület pénzforgalma feletti aláírási, utalványozási jogot Munkáltatói jogot gyakorol az Egyesület alkalmazottai felett. Felügyeli és ellenőrzi a titkár munkáját.
7) Tevékenységéről rendszeresen beszámol az elnökségnek.
8) Akadályoztatása esetén hatáskörének gyakorlását az alelnökre ruházhatja.
9) A tisztség társadalmi megbízatásban is betölthető.
21.§ Az egyesület alelnöke:
1) Az egyesület alelnökét a közgyűlés választja meg 3 évi időtartamra. Ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel az elnök megbízza, illetve az elnök akadályoztatása esetén, az akadályoztatás ideje alatt helyettesíti az elnököt, ellátja az elnök feladatait és kötelezettségeit, megilletik mindazon jogok, amelyeket az elnök gyakorol. Az egyesület alelnöke az egyesületben más tisztséget nem viselhet.
2) Szavazati joggal részt vesz az elnökség ülésein.
3) A téma megjelölésével kezdeményezheti elnökségi ülés összehívását.
4) A tisztség társadalmi megbízatásban is betölthető.
22.§ Az egyesület titkára:
1) Az egyesület titkárát a közgyűlés választja meg 3 évi időtartamra. Az egyesület titkára az egyesületben más tisztséget nem viselhet. Tevékenységét önállóan, az elnök felügyelete mellett végzi. Szervezi az Egyesület napi működését, az elnökség munkájához biztosítja a szükséges feltételeket. Felel az Egyesület gazdálkodásáért, az ügykezeléséért. Előkészíti az Egyesület zárszámadását, a költségvetést és a közhasznúsági mellékletet, azt az elnök elé terjeszti. Ellenjegyzési jogot gyakorol.
2) Szavazati joggal részt vesz az elnökség ülésein.
3) A munkájáról rendszeresen beszámol az elnöknek és az elnökségnek. A munkakör főállásban vagy társadalmi megbízatásban is betölthető.
VIII. Az Egyesület gazdálkodása:
23.§ Az Egyesület bevételei:
1) Az állami, központi és önkormányzati költségvetésből és más állami forrásból nyújtott, a különböző pénzalapokból, alapítványoktól pályázat útján nyert támogatás.
2) Az Egyesület rendes tagjai által fizetett tagdíjak, a pártoló tagok juttatásai
3) A jogi és természetes személyek, gazdasági társaságok, más szervezetek felajánlásai, adományai.
4) Az Egyesület esetleges gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó nyereség.
5) Az Egyesület által szervezett különböző rendezvények, programok bevételei.
6) Az Egyesület a vagyonával a jogszabályoknak, a pénzügyi, számviteli szabályoknak és saját szabályainak megfelelően gazdálkodik, a cél szerinti és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.
7) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat.
8) Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt közhasznú céljai szerinti tevékenységeire fordítja vissza. Minden vagyon és jövedelem az Egyesület alapcéljait szolgálja a nonprofit működés alapelvei szerint.
9) A vagyont pénz- és egyéb eszközök, ingó és ingatlan vagyontárgyak képezik.
10) Az Egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettség-vállalásaiért vagyona mértékéig felel. A tagok saját vagyonukkal nem felelnek az Egyesület tartozásaiért.
11) Az Egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik.
12) Az Egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a közgyűlés elé terjeszti elfogadásra a közhasznúsági mellékletet, amelynek részei:
a) a számviteli beszámoló,
b) a költségvetési támogatás felhasználása,
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás,
d) a cél szerinti juttatások kimutatása,
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke,
f) a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások értéke, összege,
g) a közhasznú tevékenységről szóló tartalmi összefoglaló.
24.§ Tagdíj
1) Mértéke évente az Elnökségi felülvizsgálat után, a Közgyűlés jóváhagyása alapján kerül meghatározásra, mely összegtől a tagok saját belátásuk szerint pozitív irányba eltérhetnek.
2) A Mértéke: évente 5000,- Ft (azaz ötezer forint).
3) A tagdíjat szervezeteknek a kiküldött számla alapján a tárgyév január 31-ig, a magánszemélyeknek tárgyév május 31-ig, illetve az Egyesületbe történt belépést követő hónap utolsó napjáig készpénzben vagy átutalással kell befizetni.
4) Ha a tag egy évig nem fizet tagdíjat, akkor az Elnökség a befizetési határidőt követő egy hónapon belül – teljesítés hiányában – a fizetést elmulasztó tag számára fizetési felszólítást küld. A felszólítás kézhezvételét követő 30 nap eredménytelen elteltével az Elnökség intézkedik a tagdíjfizetést elmulasztó tag törléséről.
25.§ Gazdasági munkatárs:
1) A gazdasági feladatok ellátására tiszteletdíjas vagy főállású munkatársat lehet alkalmazni. Az alkalmazás módja felől az elnökség dönt. A munkáltatói jogokat az elnök, illetve az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat a titkár gyakorolja.
2) A gazdasági munkatárs felel az Egyesületre vonatkozó gazdasági és pénzügyi szabályok betartásáért. Gondoskodik a leltár elkészítéséről és naprakészen tartásáról.
3) Előkészíti a költségvetést, a zárszámadást és a közhasznúsági mellékletet, azt a titkárnak bemutatja.
4) Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.
26.§ Az Egyesület pénztárosa:
1) Az egyesület pénztárosát a közgyűlés választja meg 3 évi időtartamra.
2) Házi pénztár kezelése, bizonylatok kiállítása.
3) A munkájáról rendszeresen beszámol az elnöknek és az elnökségnek.
4) A munkakör társadalmi megbízatásban is betölthető.
27.§
1) A tisztségviselők az egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az egyesület érdekeinek védelme, céljai megvalósítását előmozdítva kötelesek ellátni. A tisztségviselők a jogszabályok, az alapszabály, illetve a döntéshozó szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
2) Az egyesület tisztségviselőjének megbízatása megszűnik:
a) a megbízás lejártával,
b) visszahívással,
c) lemondással,
d) elhalálozással
e) tagsági jogviszonya megszűnésével.
3) A közgyűlés visszahívja a tisztségviselőt, amennyiben
a) nem teljesíti tisztségviselői kötelezettségeit,
b) ha méltatlannak bizonyul a tisztségre,
c) ha a bíróság jogerős, és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéli és a közügyektől eltiltja.
4) A tisztségviselő az egyesület elnökségéhez címzett, írásos, egyoldalú nyilatkozattal 15 napos lemondási idővel lemondhat a tisztségéről. A lemondását indokolni nem köteles, köteles azonban a 15 napos határidő alatt feladatát a jogszabályokban, és az alapszabályban előírtak szerint, az általában elvárható gondossággal ellátni.
5) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
6) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
7) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
8) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
IX. Ügyviteli szabályok
28.§ A határozatok rendje:
1) A közgyűlést az elnök nyitja meg, ezt követően a vezetőség javaslata és a közgyűlésen résztvevő egyesületi tagok további javaslata alapján, a közgyűlés nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel megválasztja a közgyűlés levezető elnökét, valamint a háromtagú mandátumvizsgáló és szavazatszedő bizottságot.
2) A mandátumvizsgáló és szavazatszedő bizottság feladata a közgyűlésre érkező egyesületi tagok, a szavazásra jogosult rendes tagok jegyzése, a közgyűlés határozatképességének vagy határozatképtelenségének megállapítása, határozathozatalkor, választáskor a nyíltan vagy titkosan leadott szavazatok összeszámolása, a szavazás eredményének megállapítása
3) Az Egyesület vezetőségének, tisztségviselőinek, továbbá az Egyesület esetleges további szervének a megválasztása esetén, a közgyűlésen résztvevő egyesületi tagok által javasolt, választható személyekből a mandátumvizsgáló és szavazatszedő bizottság jelölő listát állít össze és a jelölő listán szereplő személyekből kerülnek megválasztásra az említett tisztséget betöltő személyek. Megválasztottnak az minősül, aki a legtöbb, illetőleg akik sorrendben a legtöbb szavazatot kapják.
4) A testületek a határozataikat az alapszabály előírásai szerint egyszerű vagy minősített szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák.
5) Szavazni igennel, nemmel vagy tartózkodom formával lehet. Nyílt szavazás esetén a szavazás kézfelemeléssel történik. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólappal történhet.
6) A közgyűlésen meghívás alapján bárki részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot a közgyűlés számukra megszavazhatja.
7) A közgyűlésről részletes jegyzőkönyvet, az elnökség üléseiről egyszerűsített jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell különösen:
a) a megjelent szavazóképes tagok számát
b) a határozatképességet,
c) a véglegesített napirendet,
d) a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve hatályukat is,
e) a véglegesített határozat szó szerinti kihirdetésének rögzítését,
f) a közgyűlési döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát
8) A jegyzőkönyvet hitelesítik:
a) a közgyűlési jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és két, a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag,
b) az elnökségi egyszerűsített jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és az elnök,
9) A testületek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:
a) a határozat véglegesített szövegét,
b) a határozathozatal időpontját,
c) annak érvényességi körét, hatályát,
d) a testületi döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát
e) a közgyűlés határozatait azokkal, akikre rendelkezést tartalmaz, írásban, az átvételt igazoló módon közölni kell.
f) A testületek döntéseit, határozatait azokkal, akikre rendelkezést tartalmaz, írásban, az átvételt igazoló módon közölni kell, valamint az Egyesület honlapján (’www.biatorbagy.org’) meg kell jelentetni.
10) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
29.§ Az Egyesület működésének nyilvánossága:
1) Az Egyesület a közgyűlés üléseit nyilvánosan tartja, az egyesület elnöke a közgyűlés helyét és időpontját a helyben szokásos módon közzéteszi. (honlapján ’www.biatorbagy.org’)
2) Az elnökségi üléseken az egyesület bármely tagja részt vehet, kivéve, ha személyi ügyek a magántitok, üzleti titok, vagy az Egyesület méltányolható érdeke a nyilvánosság kizárását indokolja.
3) Az Egyesület cél szerinti juttatásait bárki által megismerhető módon pályázati formához kötheti, ebben az esetben azonban előzetesen pályázati szabályzatot kell alkotnia, amely rendelkezik a pályázat nyilvánosságra hozatali módjáról is.
4) Az Egyesület éves közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, arról – saját költségére – másolatot készíthet. A működésével kapcsolatos irataiba az elnök előzetes hozzájárulásával bárki szabadon betekinthet, de arról másolatot nem készíthet.
5) A közgyűlés által elfogadott éves beszámolót és közhasznúsági mellékletet, a tárgyévet követő évben, legkésőbb május 31-ig az Egyesület honlapján www.biatorbagy.org megjelenteti. (2011. évi CLXXV. Törvény 30.§ (4) bekezdés)
6) Az Egyesület döntéseiről, működéséről ‚szolgáltatásai igénybevételi módjáról, a tagságot, az Egyesület (’www.biatorbagy.org’) honlapja útján tájékoztatni kell.
30.§ Összeférhetetlenségi szabályok:
1) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
2) Nem lehet az Egyesület elnöke vagy elnökségi tagja az a személy, aki:
a) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenységre irányuló munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve hozzátartozója,
b) az Egyesület cél szerinti juttatásaiból részesül (kivéve: 30.§ 1) bekezdésben foglaltak), illetve hozzátartozója,
c) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki, amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
d) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
31.§ A közgyűlés összehívásának rendje:
1) A Közgyűlés összehívása az Elnök feladata
2) A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére az Egyesület nevének és székhelyének megjelölésével ellátott meghívót kell küldeni a Közgyűlés helyszínének, időpontjának és napirendi pontjainak közlésével oly módon, hogy a meghívót a tagok részére legalább 15 nappal a Közgyűlés tervezett időpontja előtt, visszaigazolt e-mail útján, el kell küldeni. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
3) A meghívóban a tagokat fel kell hívni arra, hogy meghatalmazással meghatalmazottjuk útján is gyakorolhatják részvételi és szavazati jogukat.
4) Az eredeti Közgyűlés meghívójában meg kell jelölni a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés időpontját, és a tagokat figyelmeztetni kell a határozatképtelenség következményeire is.
5) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított, 3 munkanapon belül a tagok és az Egyesület szervei az Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
6) A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
7) A napirend kiegészítéséről az Elnök, visszaigazolt e-mail útján, haladéktalanul értesíti a tagokat.
8) A Közgyűlés ülésén a fentiek szerint szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
9) A Közgyűlés az Egyesület székhelyén túl a Közgyűlés lefolytatásra alkalmas, lehetőség szerint tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető biatorbágyi helyszínre hívható össze.
10) Az Elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
11) A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van.
12) Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen ugyanazon a napon – változatlan napirend mellett – fél órával később, az eredetileg határozatképtelen közgyűlés, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha az eredeti közgyűlési meghívóban ezt a tényt – azaz hogy határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes – a tagokkal írásban közölték.
X. Záró rendelkezések
32.§ Az egyesület megszűnése
1) Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik:
a.) a Közgyűlés az Egyesület megszűnését mondja ki,
b.) a bíróság az Egyesületet megszűnteti,
c.) az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
d.) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
2) Ezen esetekben az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.
3) Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.
4) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
5) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
33.§
1) Az egyesület nevében csak az elnök, valamint az elnök által kiállított megbízólevéllel ellátott személy tárgyalhat vagy nyilatkozhat.
2) Más szervezetekkel megkötendő együttműködési vagy támogatási szerződéshez az elnökség határozata szükséges,
3) Az alapszabályban nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, továbbá a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.
4) Az Egyesület felett a törvényességi ellenőrzést az illetékes ügyészség a reá irányadó szabályok szerint látja el.
A jelen alapszabályt a Biatorbágyi Tájvédő Kör Egyesület tagjainak közgyűlése, a mellékelt jelenléti ív szerint fogadta el 2019. május 21-én. A jelen alapszabályban a módosítások dőlt betűvel kerültek megjelölésre.
Jelen okirat az Egyesület 1989. június 21-én, 2005. november 29-én, 2014. május 20-án, 2014. október 28-án, 2015. május 5-én, 2015. október 16-án, 2016. december 05-én elfogadott alapszabályának módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya.
Biatorbágy, 2019. május 21.
