Ha Téged is nyugtalanít környezetünk sorsa, sőt akár tennél is érte, itt tájékozódhatsz 2008-as értékvédelmi tevékenységünkről.
Ahhoz, hogy egy felmerülő problémával kapcsolatban állást foglalhassunk illik jól megismerni azt, a következő sorokat ehhez nyújtanak segítséget.
A Mezőgazdasági bizottság több ülésén is részt vettünk, így közvetlenül a döntéshozókkal tárgyalhatunk (néha sikerrel) a felmerült gondokról. A legtartalmasabb esemény a Tavaszi határszemle volt.
Közelről láthattuk a biatorbágyi szennyvíztisztító működését. Kiderült, tavasszal kapacitása határán volt, gépészetileg sürgős felújításra szorul, a Békás-patakba bocsátott víz erősen habzik, és a barna hab visszatorlódik a halastó felé. Nagy esők idején a szabálytalan esővízbekötések miatt a napi terhelhetőségnél akár 40%-al több víz érkezik. A fölösleg zavarja a rendszer működését, illetve ilyenkor rosszabb a kibocsátott víz minősége. Tagtársam hívta fel a figyelmet az egyik főút menti átemelő telep zárhatóságának hiányára, itt akár szabálytalanul is le lehet engedni a szennyvizet. Túlfolyási nyomok vették körbe a helyet.
A szennyvíztelep felújítása megtörtént, lakatot a fedőn azóta sem láttam. Az új ingatlanfejlesztések miatt rövid időn belül komoly kapacitásbővítésre van szükség.
Az Ürge-hegyen járva megálltunk a „Lipka-pincék”-nél is. Itt valaha kőbánya működött, a futballpálya méretű katlanból több földbe vájt építmény nyílik, többségük inkább lakóhely lehetett. A barlangszerűen művelt bányajáratok bejáratát bozót takarja, de sikerült átcsábítani a szemle résztvevőit és bizonyítani: a határos dűlő útról látható szeméttel töltött üreg valójában az egyik beszakadt vágat, és a szomszédos vágat omlása is várható. A környék ingatlantulajdonosai rendszeresen idehordták a szemetüket. Időnként egy földmunkagép (ki fizette?) rákotort egy kis földet a szeméthalomra, az omlások egy részét is okozva.
Az említett terület magánterület, ennek ellenére az önkormányzat a saját költségén az illegális szemétlerakást és életveszélyt akadályozó kerítést épített. A szemetelők lebontották a kerítést, ismét működik a lerakó.
Szintén az Ürge-hegyen található „Kunyik pince” a környék egyik legöregebb, rossz állapotú présháza, melynek a teljes tulajdonjogát szerezte meg nemrég az önkormányzat. Az épületnek közösségi funkciót szánt a tulajdonos ezért felújításához a civilekhez fordult segítségért. Mi építészi és kőrestaurátori támogatást ajánlottunk fel. A szemlén jól látszott, a ház közel áll az összeomláshoz.
A felajánlásról visszajelzés nem érkezett. A présház további sorsa nem sejthető.
A szemle állomása volt a Bolha-hegyi kőbánya, ahol szemetelést akadályozó kerítést emelt az Önkormányzat. A munka szépen sikerült, és végre új „Természetvédelmi terület” táblákat is állítottak, kár hogy javaslataink ellenére csak egy rövid szakaszra került mind a három.
A nyár folyamán közel 1000 m3 illegálisan lerakott szemetet szállítatott el Önkormányzat.
Érdeklődő telefonhívásokból szereztem tudomást Biatorbágy legkedveltebb kirándulóhelyén a Madárszirt alatt elterülő községi legelőn végzett bozótirtásról. A terület nem csak szép, de élővilága is rendkívül gazdag, kialakulásában nagy szerepet játszott a közeli folyamatosan málló mészkőfal, és a bokrosodást visszatartó állattartás. Három évvel ezelőtt került Önkormányzati tulajdonba, felhasználásáról a Füzes-patak kulturális völgy koncepcióban és más polgármesteri beszélgetésekben esett szó, de még csak távlati tervekként. Konkrétumok után érdeklődve először W.I. Alpolgármestertől tudtam meg: a földhivatali bejegyzés „rét-legelő” megtartása miatt volt szükség az irtásra, de hasznos a további állattartó eléképzelésnek is. 5 szürke marhát, rackajuhot, mangalicát és más állatokat kívánnak egy bemutató gazdaságban tartani.
Mindenféleképpen sajnálom a terület lezárását, ezért megpróbáltam megismerni mivel is járna a szürkemarhák tartása itt Biatorbágyon. Egyesületi kirándulásunk célja 2008-ban Csákvár volt, ahol a Pro Vértes alapítvány több mint 400 egyedből álló gulyát tart fenn. Készséges vendéglátásban volt részünk, láthattuk milyen módszerekkel és körülmények között tartják az állatokat a Csíkvarsai réten. Egy szürkemarha területigénye 1-10ha, a legelőt, megóvása érdekében több részre kell osztani, hogy az állatok ne tapossák ki a növényeket. A szürkemarha igazából sík vidéken érzi jól magát, kis csoportban a tehenek könnyebben tarthatóak, napi 20-40 l vizet igényelnek, fedett istállóra ugyan nincs szükségük, de télen a terület védelmének érdekében ajánlott, ilyenkor takarmányozni is kell őket.
A mintagazdaság létrejöttével kiszorulnának a rétről bringások, lovasok, kutyasétáltatók, kirándulók. A galagonya karbantartásra kiváló példa a pátyi Főkút-forrás környéke, ajánlom kirándulásokhoz célpontnak, akár csak Csákvárt (www.provertes.hu).
Madárszirt alatt
Páty, Főkút környéke
Nyár közepére épült egy nem túl masszív kerítés, ami nem lett befejezve, a kivágott bozót kupacokban várja a darálást, vagy talán a gyufát, és ugyanezt a területet járná körbe a 2006 őszi választásokra majdnem elkészült tanösvény is.
