Füstifecske
A leggyakoribb fecskénk. Felül sötét acélkék, alul fehér; homloka, torka gesztenyevörös. Farka, villa alakú. Élőhelye az ember házatája, gazdasági udvarok, istállók, karámok környéke, általában ahol az állattartás miatt sok a légy. Nyálával kevert sárcsomókból készített fészkét eresz alá, lakóházak, még gyakrabban istállók falára vagy fedett színek gerendázata közé rakja. Március végén, április elején érkezik, és szeptemberben vonul el Dél-Afrikáig terjedő téli szállására.
Őszi elvonulása előtt nagyobb tavak környékén fellegnyi seregekben gyülekezik, s nádasokban éjszakázik. Tavasszal is ott mutatkozik először. Évente kétszer, májusban és júniusban költ.
A legjobban repülő madarak egyike. Csak nem egész nap fel s alá szárnyal repülő rovarokra vadászva. Falusi házak, gazdasági udvarok, istállók környéke rovarvilágának állandó pusztításával, főleg az embert-állatot kínzó, betegségeket terjesztő legyek, szúnyogok, böglyök ritkításával igen nagy hasznunkra van, mert nagy étvágyú madár. Egy fecske pár egy nap alatt is több száz rovart elpusztít. Naponta több mint 500-szor visz eleséget fiainak. Csak repülő rovarra vadászik. Elfogja a lepkéket, molyokat, szúnyogféléket, szárnyashangyákat, kirajzó zsizsikeket, kisebb szitakötőket, a gyümölcsösben az almamolyokat.
Molnárfecske
A füstifecskénél valamivel kisebb. Színe felül barna és sötét acélkék, alsó fele és farkcsíkja fehér, farka ék alakúan kimetszett, de nem villás. Lába, ujjai tollasak. Áprilisban érkezik és már augusztus végén, szeptember elején elvonul. Az ember házatájához nem ragaszkodik annyira, mint a füstifecske; hegyvidéken néha emberi lakóhelytől távol, sziklafalon is megtelepszik. Elterjedése egyenlőtlen. A fészkelésre alkalmas területeken azonban rendszerint nagyobb számban fészkel, és gyakran telepesen rakja sárból tapasztott, félgömb alakú, kerekded oldalbejárójával nyíló fészkét. Évente kétszer költ.
Nem olyan kiváló repülő, mint a füstifecske, életmódja és táplálkozása azonban teljesen egyezik vele, bár nemcsak a szálló, hanem a földön mászkáló rovart is elkapja.
Parti fecske
Fecskéink között a legkisebb. Felső része, valamint begye füstbarna, torka és alsaja fehér. Szakadékos folyópart, vízmosás, homokbánya meredek falába vájt lyukakban telepesen fészkel, rendszerint víz közelében, amelynek gazdagabb repülő rovarvilága adja főtáplálékát. Zacskó alakú fészkébe mintegy karnyújtásnyi bejáró vezet. Április vége felé érkezik, és már augusztus végén elvonul. Május végén, június elején költ.
Tápláléka, mint minden fecskéé, a szárnyaló, főleg a vizek felett repdeső rovarsereg, amelyre a levegőben szárnyalva vadászik.
Idézetek Vertse Albert: Madárvédelem című könyvéből
