A recept egyszerű: kotorjuk össze a kert sarkában a szokásos tavaszi égetnivalónkat, gyújtsuk meg, majd biztos kézzel dobjunk a tűzre némi PVC (poli-vinil-klorid) hulladékot, például egy régi műanyag vízvezetéket, esetleg gyerekkori műanyagjátékot. A hatást fokozhatjuk, ha kizárólag építési maradékokat, csöveket, kábeleket égetünk – az első világháborúban előszeretettel használt foszgén nevű mérges gáz ebben az esetben extra adagban szabadul fel. Máris lehet jó mélyeket lélegezni!
Mindez sajnos nem vicc. Még csak nem is túlzás, ugyanis a különféle műanyagok égésekor keletkező veszélyes anyagok közül a szemet, bőrt, tüdőt izgató foszgén csak egy a sokból. Rajta kívül sok más méreg is felszabadul az alkalmi vegyianyag-üzemekben, amik itt is, ott is fellobbannak körülöttünk a virágillatú estéken.
Mert ez műanyag…
Szinte áttekinthetetlenül sokféle műanyagot használunk. Műanyag van a ruháinkban, a bútorainkban, a műszaki cikkeinkben, műanyaggal festjük, tapétázzuk falainkat, és műanyaggal csomagolunk. A műanyag zacskók, eldobható műanyag palackok adják a háztartási hulladék legnagyobb részét. Az előállításukhoz sok energia és nyersanyag szükséges, hogy azután körülbelül 20 percig használjuk, majd rögvest a szemétbe dobjuk őket. A műanyagok általában kőolaj-származékokból készülnek, amelyekhez különféle adalékanyagokat kevernek: lágyítószereket, antioxidánsokat, tűzálló anyagokat, fényvédőket, stabilizátorokat, hálósítókat, síkosítókat, a feldolgozást segítő és ütésállóságot javító anyagokat, égésgátlókat. A közelmúltban tiltották be a rákkeltő ftalátok (PVC lágyítószerek) használatát a gyerekjátékokban. Ezek az adalékanyagok azonban jelenleg is megtalálhatók több PVC termékben, így például injekciós fecskendőkben és infúziós csövekben.
Égetni tilos!!!
Tilos bizony, de elsősorban nem azért, mert jogszabály tiltja, hanem azért, mert rendkívül veszélyes. Ha műanyagot égetünk, vagy a környezetünkben teszi ezt valaki, könnyen elszenvedhetjük a következő egészségkárosodások valamelyikét: daganatos megbetegedések, impotencia, magzatkárosodás, máj- és vesekárosodás, májrák, légzési elégtelenség, tüdőgyulladás, vérsejt-károsodás, halál(!). A legnagyobb veszély pedig pont az égetőkre leselkedik, hiába fújja a füstöt a szomszéd felé a szél…
Mit tehetünk, ha valaki a környezetünkben műanyagot éget?
· Nyomtassuk ki ezt az oldalt, és adjuk oda neki, hiszen sokan nincsenek tisztában az égetés következményeivel.
· Ha ezzel nem érünk el hatást, forduljunk az önkormányzat jegyzőjéhez, lehetőleg írásban. A 2004. évi XIX. törvény 141-143. §-a szabályozza a közérdekű bejelentéseket, melyet műanyagégetés esetén is illetékmentesen megtehetünk. Fontos erre a jogszabályra hivatkozni levelünkben! Kérjünk tájékoztatást a meghozott intézkedésekről! A műanyagok égetése – a 21/2001. számú kormányrendelet értelmében – nyílt színen vagy bármilyen tüzelőberendezésben tilos. A jogszabály megszegői 500 ezer forintig terjedő bírságra számíthatnak.
· A tűzoltóság (105), vagy a rendőrség (107) intézkedését kérhetjük (sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy nem minden esetben hoz eredményt a bejelentés).
· Notórius égetőkkel szemben az illetékes környezetvédelmi felügyelőség is eljárhat (Interneten: www.orszagoszoldhatosag.hu).
Mit tehetünk, hogy minél kevesebb műanyag kerüljön a környezetbe?
· A legjobb az, ha megelőzzük a hulladékképződést. Ne vásároljunk eldobható csomagolásban kínált termékeket, inkább a visszaválthatót válasszuk! Ne vigyünk el műanyag zacskókat a boltokból, inkább használjunk vászon bevásárlótáskát vagy kosarat!
· Az egészségtelen adalékanyagokkal ízesített, tartósított üdítőitalok helyett igyunk csapvizet. A több száz vagy ezer kilométerről szállított, műanyag palackban forgalmazott ásványvíz helyett is megfelel a csapvíz.
· Épületeink berendezésénél válasszunk tartós fa bútorzatot, mely nem tartalmaz műanyagot. Tömör fából készült bútorokat válasszunk, melyet olajjal és viaszolással magunk is lekezelhetünk méregmentesen.
· Kerüljük a műszálas ruhákat.
· Gyűjtsük szelektíven a műanyag hulladékot, hogy azt újra lehessen hasznosítani!
Miből mi lesz?
Kellemetlen ugyan, de tény: nem dughatjuk a fejünket a homokba, és nem mondhatjuk, hogy a mi műanyagunk nem is mérgező, legfeljebb kicsit büdös. Az alábbi megdöbbentő lista csak első ránézésre bonyolult és érthetetlen. Ha sikerül túltenni magunkat a kizárólag vegyészfülek számára szépen csengő elnevezéseken, és hajlandóak vagyunk megérteni az összeállítás lényegét, valószínűleg soha többé nem dobunk tűzre semmit, ami nem oda való.
Polietilén (PE) és polipropilén (PP). Ebből készül a háztartásban használt eszközök jelentős része, valamint számos csomagolóanyag, zacskó, üdítős flakon, és a papír üdítőitalos doboz belső burkolata is. A közhiedelemmel ellentétben égésükkor nem csak víz és széndioxid keletkezik, hanem az egészségnek súlyosan ártó, rákkeltő anyagok is:
Aceton – Irritálja a szemet.
Akril-aldehid (Akrolein) – Súlyosan irritálja a szemet, a bőrt és a légzőrendszert, tüdővizenyőt okozhat.
Benzol – Rákkeltő, károsan hat a csontvelőre, a májra, az immunrendszerre.
Ciklopentanon – Irritálja a szemet, a bőrt, és lehetséges, hogy a légzőrendszert is.
Ecetsav – Maró hatású.
Formaldehid – Súlyos szemkárosító, rákkeltő, tüdővizenyőt okozhat.
Hangyasav – Erősen maró hatású, a szemet, a bőrt és a tüdőt károsítja, tüdővizenyőt
okozhat.
Metilalkohol – Fejfájást, bőrirritációt, idegrendszeri zavart okoz.
Szénmonoxid – (ez valamennyi műanyag égetésekor keletkezik) A vérre, a keringési rendszerre és a központi idegrendszerre hat. Eszméletvesztést és halált is okozhat. Idegrendszeri problémákat, magzatoknál alacsony születési súlyt, halvaszülést és vele született szívproblémákat idézhet elő.
Toluol – Irritálja a szemet és a légzőrendszert, depressziót okozhat. Csökkent tanulási képességet és pszichológiai zavarokat, valamint impotenciát idézhet elő.
Poliamid (nejlon)
Ruházati termékek, használati tárgyak sora készül belőle. A poliamid égetésekor keletkező egészségkárosító anyagok:
Acetaldehid – Károsítja az idegrendszert, szöveti elváltozásokat okoz.
Adipinsav – Irritálja a szemet, a bőrt, és lehetséges, hogy a légzőrendszert is. Asztmás reakciót okozhat.
Ammónia – Maró hatású, irritálja a bőrt, tüdőt.
Benzol – Rákkeltő, károsan hat a csontvelőre, a májra, az immunrendszerre.
Ciklo-pentanon – Irritálja a szemet, a bőrt, és lehetséges, hogy a légzőrendszert is.
Formaldehid – Súlyos szemkárosító, rákkeltő, tüdővizenyőt okozhat.
Hidrogén-cianid – Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, ez a légzési és keringési funkció károsodását okozhatja.
Izo-butilamin, hexametilén-diamin – Roncsolja a szemet, a bőrt, a légzőrendszert. Tüdővizenyőt okozhat.
Kaprolaktám – Irritálja a szemet és a légzőrendszert, hasi görcsöket okoz, hatással lehet a központi idegrendszerre is.
Poli-vinil-klorid (PVC)
A poli-vinil-klorid (PVC) használatát az Európai Unió egyes országaiban betiltották vagy erősen korlátozták. Magyarországon számos célra használjuk: vízvezeték- és szennyvíz-csövek, elektromos kábelek szigetelése, padlóburkolatok, bútorburkolatok és háztartási eszközök készülnek belőle.
Égésekor grammonként akár 2 milligramm foszgén is keletkezik. Tehát az elégetett PVC minden 5 grammja olyan mértékben szennyez egy köbméter levegőt, hogy az biztosan károsítja az egészségünket. Egy kg PVC (nagyjából egy négyzetméter PVC padló) elégetésével 200 köbméter levegőt szennyezünk súlyosan. Ugyanakkor más mérgező anyagok is keletkeznek, amelyek egymás hatását felerősítve támadják meg szervezetünket:
Acetaldehid – Károsítja az idegrendszert, szöveti elváltozásokat okoz.
Aceton – Irritálja szemet.
Benzaldehid – Irritálja a szemet, a bőrt, a tüdőt. Értelmi károsodást okozhat.
Benzol – Rákkeltő, károsan hat a csontvelőre, a májra, az immunrendszerre.
Formaldehid – Súlyos szemkárosító, rákkeltő, tüdővizenyőt okozhat.
Foszgén – Az első világháborúban harcigázként alkalmazták. Maró hatású a szemre, bőrre, tüdőre.
Poli-klórozott dibenzo-dioxin – Irritálja a bőrt, a szemet és a légzőrendszert. Károsíthatja a keringési, az emésztő- és az idegrendszert, a májat, a csontvelőt és a belső elválasztású mirigyeket. Bőrgyulladást okozhat. Rákkeltő lehet már egészen kis mennyiségben is. Állatkísérletek arra utalnak, hogy károsan hathat az emberi szaporodásra.
Poli-klórozott dibenzo-furán – Irritálja a szemet és a légzőrendszert. Asztmát okozhat.
Propilén – Hatással lehet a központi idegrendszerre, a tudati szint csökkenését okozza.
Sósav – Maró hatású a szemre, a bőrre és a légzőrendszerre. Krónikus hörghurutot okozhat.
Szalicil-aldehid – Irritálja a szemet, a bőrt és a légzőrendszert. Hatással lehet a központi idegrendszerre.
Toluol – Irritálja a szemet és a légzőrendszert, depressziót okozhat. Csökkent tanulási képességet és pszichológiai zavarokat, valamint impotenciát idézhet elő.
Vinil-klorid – Rákkeltő. Irritálja a szemet, a bőrt és a légzőrendszert. Hatással lehet a központi idegrendszerre, a tudati szint csökkenését okozza. Hatással lehet a májra, a lépre, a vérre és a kézujjak perifériás ereire, szöveteire és csontjaira.
Xilol – Irritálja a szemet. Hatással lehet a központi idegrendszerre, csökkenti a tudati szintet és rontja a tanulási képességet.
Poliuretán (PU)
Műanyag habokat készítenek belőle, általánosan elterjedt hő és hangszigetelő anyag. Használjuk épületek, járművek szigetelésére,csomagolóanyagként és még számos más célra.
A poliuretán égetésekor keletkező egészségkárosító anyagok:
Acetaldehid – Az idegrendszert károsítja, szöveti elváltozásokat okoz.
Ammónia – Maró hatású, irritálja a bőrt, tüdőt.
Formaldehid – Súlyos szemkárosító, rákkeltő, tüdővizenyőt okozhat.
Hidrogén-cianid –Irritálja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, amely légzési és keringési funkció károsodást okozhat.
Izocianátok – Az anyag és az aeroszol irritálja a szemet, a bőrt és a légzőrendszert. Az aeroszol belégzése tüdővizenyőt és asztmát okozhat, határérték felett halálhoz is vezethet. A bophali vegyi katasztrófában is ez az anyagcsoport okozta közel 5000 ember halálát.
Karbamid – Irritálja a szemet, a bőrt és a légzőrendszert.
Metilkarbamid – Vérszegénységet okozhat.
Metilalkohol – Fejfájást, bőrirritációt, idegrendszeri zavart okoz.
Metil-amin – Az anyag maró hatású a szemre és a bőrre, és a gőz súlyosan irritálja a légzőrendszert.
Fluortartalmú polimerek
(Politetrafluoretilén PTFE, Polivinilidén-fluorid PVDF, Polivinil-fluorid PVF, Poliklór-trifluoretilén PCTFE, PTFCE, Perfluorpropilén FEP, Perfluor-alkilviniléter PFA, Perfluor-alkilviniletilén ETFE, Klórtrifluoretilén ECTFE)
A legszélesebb körben alkalmazott műanyagok. Ide tartozik például a Teflon, melyet jól ismerünk a háztartásokban, bizonyos edények tapadásgátló bevonatát képezi. De használjuk az iparban, gyógyászatban, ruhákat készítünk belőle, mezőgazdasági és vegyipari felhasználása is közismert.
Használjuk csővezetékek, szigetelések és kenőanyagok céljára. Sajnos egyre több kétely merül fel a használatával kapcsolatban. Például kiderült, hogy évente több száz otthon tartott madár pusztul el az ártatlannak tartott teflon bevonatú edényekből kikerülő részecskék miatt. Égetése legalább ennyire problémás, hiszen számos egészségkárosító vegyület szabadul fel belőle. Nem árt tudni, hogy akkor is keletkezhetnek ilyen vegyületek, ha a teflon lábosunkat túl magas hőmérsékletre hevítjük.
A fluortartalmú polimerek égetésekor keletkező egészségkárosító anyagok:
Hexafluor-propilén – Károsítja a szemet, és a légzőrendszer nyálkahártyáját. Tüdővizenyőhöz vezethet. Szívritmuszavarokat okozhat. Csökkenti a reakciósebességet, tanulási zavarokat okozhat. Állatoknál kimutatták, hogy csökkenti a vérben a limfociták számát és kromoszómaelváltozásokat okoz.
Hidrogén-fluorid – Nagyobb mennyiségben halált okozhat, károsítja a tüdőt, tüdővizenyőhöz
vezethet. Gátolja a sejtlégzést, roncsolja a sejtfalakat. Szívritmuszavarokat és szívrohamot okozhat.
Karbonil-fluorid – Irritálja a szemet, a bőrt és a légzőrendszert.
Oktafluor-izobutilén Szívelégtelenséget, eszméletvesztést és halált okozhat.
Tetrafluoretilén – Feltételezhető rákkeltő.
Polimerizált sztirolszármazékok
A polisztirol (PS) 10,5 % részesedésével a negyedik helyet foglalja el a műanyagtermelésben.
Felhasználása nagyon széles körű, csomagolóanyagokat, hőszigetelő anyagokat, textíliákat és
sokféle használati tárgyat készítenek belőle. Égetésekor keletkező egészségkárosító anyagok:
Benzaldehid – Irritálja a szemet, a bőrt, a tüdőt. Értelmi károsodást okozhat.
Benzol – Rákkeltő, károsan hat a csontvelőre, a májra, az immunrendszerre.
Etilbenzol – Irritálja a szemet, a bőrt és a légzőrendszert. Hatása lehet a központi idegrendszerre.
Formaldehid – Súlyos szemkárosító, rákkeltő, tüdővizenyőt okozhat.
Izobutén – Hatással lehet a központi idegrendszerre.
Naftalin – Vérsejt károsodást okozhat, szürkehályogot okozhat, lehetséges emberi rákkeltő.
Propilén – Hatással lehet a központi idegrendszerre.
Sztirol – Asztmát okozhat, hatással lehet a központi idegrendszerre, lehetséges, hogy emberi
rákkeltő.
Toluol – Irritálja a szemet és a légzőrendszert, depressziót okozhat. Csökkent tanulási képességet
és pszichológiai zavarokat, valamint impotenciát idézhet elő.
Források:
Bajor Környezetvédelmi Hivatal, Levegőtisztaság-védelmi Osztály,
Nemzetközi Munkavédelmi és Munkaegészségügyi Központ,
Nemzetközi Kémiai Biztonsági Kártyák
Az összeállítást a Levegő Munkacsoport „Ne égesd el!” című, szabadon felhasználható kiadványa alapján Kállai Cili készítette.
További információ: www.levego.hu
