Hol volt, hol nem volt, Biatorbágy határában volt egyszer egy hidacska. Akkoriban épült, amikor sok, szép nagy társa (Biatorbágyi Viadukt 1884 és 1898, Margit híd 1872-1876, Szabadság híd /Ferenc József híd/ 1894-1896, Erzsébet híd 1898-1903, Újpesti vasúti híd 1896, Pozsonyi híd 1890, Komáromi híd 1892, Esztergom Mária Terézia híd 1894, Tokaj 1896).
1895-ben sokan örültek ennek a hidacskának, amelyik a Füzes patak fölött összekötötte a települést annak mezőgazdasági területeivel, kőbányájával. Boltíve szép karcsúra, mellvédje kicsit alacsonyra épült. A kis hídnak testvérei is épültek ebben az időben a faluban. (A Viadukt alatti közúti híd, melyre 1931. szeptember 13-án lezuhantak a vasúti szerelvények, sajnos ez ma már nem látható, csak régi fényképeken, Torbágyon a Pipacs utcai híd, és a Szarvas-hegy lábánál található Patak utcai híd).
A hidacska precízen illeszkedő, szépen faragott kövei dicsérik a kőműves mesterek munkáját. A híd nagy teherbírása, (jelenleg 10t, felújítás után 16t) a híd szerkezet (alapozás, boltív, felmenőfalak) változatlansága, a tervező mérnők tudását mutatja.
Emlékeztet azokra az emberekre, akik építették a hidat, nem csak maguknak, hanem utódaiknak is. Most is ezen a hídon juthatunk át a Fűzes patak fölött a gyönyörű Kutya-hegyi présházakhoz, Százlépcsőhőz, Madár-szirthez, Nyakas-kőhöz. Fennállásának 108 éve alatt a természet nem tett benne kárt (az eső, a fagy nem kezdte ki köveit), jól látszik építésének 1895-ös évszáma. Sajnos mi Emberek annál több kárt okoztunk és okozunk még ma is neki. Mellvéd kövei a patakba lettek döntve, amikor a mezőgazdasági gépekkel nem fértek el rajta. Ezekből a kövekből még kettő a sűrű növényzet alatt még látható. 2002 őszén gázvezetéket fektettek le a híd mellett a patak meder alatt. A markolósnak talán rossz kedve volt, amiért ilyen szűk helyen, túl közel a hídhoz kellett dolgoznia, így hát nem törődött vele, hogy egy-két kő lepotyog. A község tulajdonában esett kárt több aggódó biatorbágyi személyesen, a Tájvédő Egyesület pedig levélben is jelezte az Önkormányzatnál. Novemberben, az Önkormányzat szóban adott nyugtató választ, miszerint “a híd már ki van javítva!”. A “Javítást” addig is láttuk, de nem gondoltuk, hogy ez komoly. Az út feltöltését tartó támfalakat meg sem próbálták pótolni, csupán három darab oda nem való követ raktak a szélére. A helyzet azóta változatlan…
A Tájvédő Egyesület a mesében szereplő hidacskához közeli (Patak utcai) kőboltíves hidat megtisztított a burjánzó növényzettől, így láthatóvá vált a híd silány javításoktól sanyarú, életveszélyes állapota.
Az Egyesület hídjaink javításához tervezőt, kivitelezőt keresett. A tervezések árajánlatát eljuttattuk az Önkormányzathoz…
Biatorbágyon több elhagyott kőboltíves híd található.
- A szennyvíztisztító felől az Ürge-hegyre vezető gyalog ösvény mellett található az egyik. Valamikor szekerekkel jártak rajta, ma azonban fák növik be.
- Az Iharosi forrás mellett levő hidat sem javították ki, az árkot, ami felett átívelt fel töltötték, most ezen a töltésen járunk autóval.
- A környék legnagyobb kőboltíves hídja a vasúti töltés alatt vezet át a Disznólápa folytatásában (az állapota jó, de be van töltve).
A mesék szépen és jól végződnek, szereplőik sorsa jóra fordul. Reméljük, hogy a mi mesénkben szereplő Fűzes pataki hidak sorsa is jóra fordul és rendeződni fog.
A Biatorbágyi Tájvédő Egyesület szorgalmazza, hogy védett területté váljon a patakpart a mederrel és a hidakkal együtt.
