Meglepően sok kérdés került elő az amúgy nagyon is egyszerű komposztálással kapcsolatban, a Füzes-patak partján megtartott rendezvényünkön. Lehet-e túl érett a komposzt? Milyen anyagokkal gyorsíthatjuk a komposztálást? Kerülhet bele diófalevél?
Mi legyen a mangó héjjal, a citrusfélékkel, kutyagumival, kávézaccal? A válaszokat összegyűjtöttük, de érdemes inkább az elejéről kezdeni.
Miért hasznos a komposztálás?
A délelőtti előadás segített általános képet kapni a zöldhulladékok lebomlásakor végbenő folyamatokról. Rengeteg résztvevője van annak a világnak, ami a komposztládánkban lakik. Amőba, baktérium, pókok, egysejtűek, ragadozó fonalférgek, gyökérfogyasztó fonálférgek, bogarak, gombák, giliszták, stb. Az ő együttes munkájuk, egymáshoz szorosan kapcsolódó tevékenységük eredménye az az átalakulás, aminek köszönhetően a papír tojástartó, diófalevél, kávézacc teljesen más új, földszerű formában kerül a komposztálódási folyamat végén elénk.
A komposztálási napon az érdeklődők turkálhattak érett komposztban, (laza, puha, földszerű), szagolhatták (enyhe földillatú).
Helyben lombkomposztáló keretet és fa komposztáló ládát állítottunk össze. Ezek kisorsolásra kerültek a délutáni előadást követően.
A délutáni előadás a komposztálás gyakorlatához adott segítséget, a legtöbb kérdés is ekkor hangzott el.
- Lehet-e a diófalevelet komposztálni? Igen. A komposztálási folyamat során lebomlanak a fejlődést gátló anyagok, amihez legalább egy év kell. Egy általános kiskerti komposztálás is legalább ennyi ideig tart. Legnehezebben a platán levele komposztálódik, a dió és a fűz is lehet problémás. Tipp: ha fűnyíróval szedjük össze a lombot ősszel, akkor a levelek aprózódnak, alkalmasabbá válva a lebontásra.
- Mitől szagos a komposzt? A rothadástól. Nagy nedvességtartalmú anyagokból kiszorul a levegő, oxigénhiányos állapotban nem a kívánt folyamatok zajlanak le. Tipikus jelenség nagymennyiségű frissen vágott fű komposztálásakor, de több kiló krumpli héja is lehet ludas. Tipp: A probléma megoldható száraz levél, vagy ág darálék réteges adagolásával, a konyhai gyűjtőedénybe dobott tépett papírtojástartóval, üres WC papírgurigával.
- Beteg levelekkel, növényekkel mi legyen? Kevés kivétellel komposztálhatóak. A komposztálódás többlépcsős folyamat, a baktériumoktól a gombákiig, az egysejtűeken át a gilisztákig több élőlény is „feldolgozza” a rendelkezésükre álló anyagokat. Az egyik jellegzetes végeredmény az érett komposztban megtalálható „rózsabogár pelett”, 1 mm átmérőjű, 3 mm hosszú kis rudacskák. Tipp: A hatékony komposztáláskor könnyen keletkezik 50-55 Celsius fokos meleg, ami már csírátlanító hatású. Aki nagyon biztosra akar menni, annak a komposztálás előtt fekete lezárt műanyag zsákban való „napoztatás” marad. Oxigénhiányos környezetben, 60-65 Celsius fokon szinte csíramentes, néhány napig szagos anyagot kapunk.
- Kell locsolni a komposztot? Igen, meleg száraz időben.
- Hova rakjuk a komposztládát? Árnyékos, nem túl szeles helyre. Biztosítsunk alulról talajkapcsolatot.
- Rakhatunk a komposztba mangó héjat, vagy citrusféléket? Igen. Részben az előző pontokban részletezett átalakulási folyamat, részben az összes anyaghoz képest alacsony mennyisége miatt.
- Jót tesz a fahamu a komposztnak? Inkább árt, erősen lugosít. Tipp: Nagymennyiségű fenyő tűlevél komposztálódását segítheti a fahamu.
- Honnan tudom, hogy kész a komposzt? Ha laza, homogén, földszerű anyagot látunk, akkor már valószínű. A kész komposztból visszahúzódnak a rovarok, mert nem találnak számukra hasznos táplálékot. Tipp: Gyorsan csírázó magvak (zsázsa, mustár) komposztba ültetésével tesztelhetjük az anyagot.
- Mely növények szeretik a komposztföldet? Tökfélék, paradicsom, stb. Az ő magvaik a leggyakoribb potyautasok is, akik megússzák a komposztálódást.
- Kell rostálni a kész komposztot? Érdemes. A lassan lebomló fás részeket érdemes elkülöníteni. Tipp: Az új komposzthoz keverve a rostán fennmaradó anyagot gyorsíthatjuk a folyamatot.
- Jó a komposztnak a kávézacc? Igen. Tipp: Ha elszaporodtak a meztelen csigák, az érintett növények tövébe, vagy a csigák nappalozó helyére szórva közvetlenül is felhasználhatjuk a kávézacott.
- Lehet túlérett a komposzt? Nem. Jól hasznosítható akkor is, ha pár évig megfeledkezünk róla. Legjobb állapotban 1-2 éves korában van.
- Mire jó a lombkomposztáló? Ősszel, a hirtelen nagy mennyiségben keletkező levéltömeget be tudja fogadni, később innen lehet biztosítani a komposzt rétegzéséhez szükséges anyagot.
- Kerülhet a komposztba húsevő állat ürüléke, főtt ételmaradék? Csak minimális mennyiségben. Nehezen kezelhető, nem kívánt szagokkal járhat.
- Kell forgatni a komposztot? A komposzt vegyes rétegekből való kialakításával hasonló hatást érhetünk el, mint a komposzt időnkénti vasvillás átforgatásával, az átforgatás levegőztet, jól vegyít, gyorsít és jó komposztot ad, de munkaigényes. Tipp: Kiskertekben megfelelő lehet egy viszonylag magas komposztláda (80-120 cm) amiből megfelelő idő eltelte után alul kivehető a kész komposzt. A komposztálási folyamat nagyon lelassul hidegben, kiszáradáskor, túlöntözéskor. Ne tömöríts!!! Ne locsold túl! (alul ellenőrizheted) Rétegezz. Apríts (hüvelyk újnál kisebb részek).
A teszteket kitöltők közül lombkomposztáló boldog tulajdonosa lett : Höfler Lajos, Sinkó Lívia.
Komposztládát nyert Herman Ágnes, Keszthelyi Csilla.
Hamarosan!
Biatorbágy Város a Környezetvédelmi Alapjának terhére komposztáló ládák beszerzését tervezi, melyeket a lakosság számára kíván eljuttatni.
Komposztálási napunkat előadásaikkal gazdagították:
További információk:
