Címke: Biatorbágyi hidak

Kutya-hegyi híd

1895-ben építették. Elődjét valószínűleg az előző évek kedvezőtlen időjárása tette tönkre. Az útvonal, melynek része a Szily kastélytól a Vörös keresztig fasorral védett, viszonylag egyenes és fontos lehetett. A XIX.sz végén keresett tudomány volt a hídtervezés, több nevezetes hidunk is épült ekkor ( pl. Margit-híd, Szabadság híd, Biatorbágyi viadukt,). Gondos tervezés és a mesteremberek kiváló munkája után szép és időtálló híd készült a Füzes patak felett, kárt benne csak ember okozott. Mellvédje a mezőgazdasági gépeknek volt útban, 2 évvel ezelőtt árokásók tettek benne kárt gázvezeték fektetés közben. Az idén elkészült felújítás során a régi köveket szépen letisztították a hiányzó faldarabokat pótolták, valamint az egész híd tetejére egy masszív, nagy teherbírású vasbeton lemezt öntöttek. A kivitelező a tervekhez és az elvárásoknak megfelelően jól dolgozott. Ha a feladat csupán annyi (lett volna) volt, hogy tekintet nélkül a híd korára, stílusára és anyagára a leggyorsabban a legerősebb építményt hozzuk létre, akkor teljes a siker.

De az átalakítás jelentősen megváltoztatta a híd arányait, a vasbeton erős túlnyúlása tolakodó, az eredeti mellvéd megoldás helyett valamilyen hegesztett szerkezet előkészületeit láthatjuk. A vastag cementes fugázás, a vasbeton szerkezet kapcsolata a régi kőanyaggal problémákat vethet fel. A változtatások többsége később már nem javítható.

Patak utcai híd

Az előző hídnál kb. 40 évvel fiatalabb, egyszerűbb formájú, a patakmeder kedvezőtlenebb helyén áll. Az építőmesterek díszítésként 3:1 arányban váltakozó hosszúságú köveket használtak. A boltív kifolyás oldali záróköve fölött az építtető Wechter Ferenc nevét és két nehezen kivehető évszámot olvashattunk (A Kígyós-patakon lévő boltíves Parasztok hídjának záró kövén, a kifolyás oldalon W.F. és évszám vésett látható.)

Tervezési és kivitelezési hiányosságok miatt a hidat többször javították, kifaragatlan kövekkel próbálták kiegészíteni, vasbeton koszorúelemekbe állított, hegesztett csőkorlát csonkok maradtak ránk. A Szarvas-hegyről és a közeli szántóföldről lezúduló csapadékvíz által a hídból kimosott darabokat a környék kiskerttulajdonosai sitt utántöltéssel pótolgatták évről évre.

A felújítás után megszűnt az életveszély: az egyik oldalfal már évek óta ledőlni készült. Az új fal hosszabb és a vasbeton szerkezettel a híd jobban megfelel funkciójának mint valaha. Csupán a feliratos kő került az ellenkező oldalra, és ott is csak alulra. A váltakozó hosszúságú elemekből készült falazatra is csak a vissza nem bontott alsó sor emlékeztet. Lassan cseperednek a juharfák a kivágott barátságos öreg fűzfa helyén, a Füzes patak partján. A legutóbbi két eső 30cm mély árkot mosott a híd tövébe…

Hol volt, hol nem volt, Biatorbágy határában volt egyszer egy hidacska. Akkoriban épült, amikor sok, szép nagy társa (Biatorbágyi Viadukt 1884 és 1898, Margit híd 1872-1876, Szabadság híd /Ferenc József híd/ 1894-1896, Erzsébet híd 1898-1903, Újpesti vasúti híd 1896, Pozsonyi híd 1890, Komáromi híd 1892, Esztergom Mária Terézia híd 1894, Tokaj 1896).

1895-ben sokan örültek ennek a hidacskának, amelyik a Füzes patak fölött összekötötte a települést annak mezőgazdasági területeivel, kőbányájával. Boltíve szép karcsúra, mellvédje kicsit alacsonyra épült. A kis hídnak testvérei is épültek ebben az időben a faluban. (A Viadukt alatti közúti híd, melyre 1931. szeptember 13-án lezuhantak a vasúti szerelvények, sajnos ez ma már nem látható, csak régi fényképeken, Torbágyon a Pipacs utcai híd, és a Szarvas-hegy lábánál található Patak utcai híd).

A hidacska precízen illeszkedő, szépen faragott kövei dicsérik a kőműves mesterek munkáját. A híd nagy teherbírása, (jelenleg 10t, felújítás után 16t) a híd szerkezet (alapozás, boltív, felmenőfalak) változatlansága, a tervező mérnők tudását mutatja.

Emlékeztet azokra az emberekre, akik építették a hidat, nem csak maguknak, hanem utódaiknak is. Most is ezen a hídon juthatunk át a Fűzes patak fölött a gyönyörű Kutya-hegyi présházakhoz, Százlépcsőhőz, Madár-szirthez, Nyakas-kőhöz. Fennállásának 108 éve alatt a természet nem tett benne kárt (az eső, a fagy nem kezdte ki köveit), jól látszik építésének 1895-ös évszáma. Sajnos mi Emberek annál több kárt okoztunk és okozunk még ma is neki. Mellvéd kövei a patakba lettek döntve, amikor a mezőgazdasági gépekkel nem fértek el rajta. Ezekből a kövekből még kettő a sűrű növényzet alatt még látható. 2002 őszén gázvezetéket fektettek le a híd mellett a patak meder alatt. A markolósnak talán rossz kedve volt, amiért ilyen szűk helyen, túl közel a hídhoz kellett dolgoznia, így hát nem törődött vele, hogy egy-két kő lepotyog. A község tulajdonában esett kárt több aggódó biatorbágyi személyesen, a Tájvédő Egyesület pedig levélben is jelezte az Önkormányzatnál. Novemberben, az Önkormányzat szóban adott nyugtató választ, miszerint “a híd már ki van javítva!”. A “Javítást” addig is láttuk, de nem gondoltuk, hogy ez komoly. Az út feltöltését tartó támfalakat meg sem próbálták pótolni, csupán három darab oda nem való követ raktak a szélére. A helyzet azóta változatlan…

A Tájvédő Egyesület a mesében szereplő hidacskához közeli (Patak utcai) kőboltíves hidat megtisztított a burjánzó növényzettől, így láthatóvá vált a híd silány javításoktól sanyarú, életveszélyes állapota.

Az Egyesület hídjaink javításához tervezőt, kivitelezőt keresett. A tervezések árajánlatát eljuttattuk az Önkormányzathoz…

Biatorbágyon több elhagyott kőboltíves híd található.

• A szennyvíztisztító felől az Ürge-hegyre vezető gyalog ösvény mellett található az egyik. Valamikor szekerekkel jártak rajta, ma azonban fák növik be.
• Az Iharosi forrás mellett levő hidat sem javították ki, az árkot, ami felett átívelt fel töltötték, most ezen a töltésen járunk autóval.
• A környék legnagyobb kőboltíves hídja a vasúti töltés alatt vezet át a Disznólápa folytatásában (az állapota jó, de be van töltve).

A mesék szépen és jól végződnek, szereplőik sorsa jóra fordul. Reméljük, hogy a mi mesénkben szereplő Fűzes pataki hidak sorsa is jóra fordul és rendeződni fog.

A Biatorbágyi Tájvédő Egyesület szorgalmazza, hogy védett területté váljon a patakpart a mederrel és a hidakkal együtt.