Beküldve: Szerző: Emil

Történelmi áttekintés biatorbágyi sétákhoz

Bia

    • Az őskor óta lakott terület.
    • Bronzkori föld-vár maradványok a Pap-réti dűlőben.
    • Honfoglaláskori település maradványok.
    • A legkorábbi írásos emlékben való említése 1192-ben, egy birtokösszeírásban.
    • A török uralom alatt a falu fokozatosan elnéptelenedett. A török kiűzése után magyar családok települnek vissza, de nem az eredeti faluba (ref. Temető környéke), hanem mellette építik újjá a falut. Mai Nagy utca, Rákóczi utca, Tópart utca és környéke.
    • 1712-től a Farkas és Hochenberg család tulajdona fele-fele arányban.
    • 1739-ben a nagy pestis járványban a falu fele meghal, tulajdonosaik német családokat telepítenek be.

Közben tulajdonos váltás történik, és

  • 1768-ban báró Sándor Antal ellen fellázadnak a jobbágyok.
  • 1778-ban a gróf Sándor család veszi meg a birtokot, melyektől leányági öröklés útján a herceg Metternich családhoz kerül.
  • A Bia egy része a XVIII-XIX.sz-ban Bia, majd a Fáy család tulajdona.
  • 1780-as években több malmot telepítenek a tó (Szelíd-tó) mellé, és ezekben az években történik a patakok szabályozása is.
  • 1811. gr. Sándor Vince és Szily József lecsapoltatja a tavat. Ugyan ez év szept. 16-án az osztrák dragonyosok felgyújtják a falut, melynek következtében leég a ref. paplak és 32 ház porig ég.
  • 1856-os összeíráskor 1600 ref. magyar lakost írtak össze.
  • 1870-ben megépül az új ref. templom (ekkor már 1039 katolikus, 930 református és 36 izraelitát számon).
  • Ebben az időszakban éli virágkorát a gr. Sándor Móric tulajdonában lévő birtok. Az emeletes kastélyban működik az uradalmi igazgatóság. Az uradalom a környék legkorszerűbb birtokai közé tartozik.
  • Eddigre már a Fáy családhoz kerül a Szily birtok, s igen szép kis uradalmat hoznak létre több gazdasági épülettel.
  • 1884-ben megépítik az első vasúti vágányt és az első viaduktot.
  • 1898-ban megépül a második pálya és a következő viadukt. A vasút megépítésével a település folyamatosan húzódik a vasút vonalak felé.
  • A település a századfordulón már nagyközség és járási székhely.
  • 1924. június 13-án az orkán hatalmas pusztítást végez.
  • 1956. Több száz oldalnyi irat, számos érdekes dokumentum került elő 2006 szeptemberében a Pest Megyei Levéltárból, melyek újabb adalékokkal szolgálnak az 1956-os forradalom és szabadságharc biatorbágyi eseményeivel kapcsolatban.

Műemlékek

Sándor-Metternich kastély
1823-ban gr. Sándor Vince építtette egy régi barokk udvarház helyén. A földszintes kastély tervezője valószínűleg Hild József lehetett. A kastélyban őrizték a híres Sándor féle levéltárat, melyben 1200-ra visszamenőleg lehetett iratokat, leveleket megtalálni a családdal kapcsolatban.Sándor Móric leánya Paula házassága révén kerül a Metternich család tulajdonába. Most általános iskola működik az épületben.

Szentháromság szobor
Az 1739-es pestis járvány emlékére, 1760-ban Házl Ádám uradalmi ispán emeltette a szobor csoportot, mely 1873-ban került a jelenleg is látható korinthoszi fejezetes oszlopra.

Szt. Anna templom
A római katolikus templom 1863-ban készült el. A 1940-ben faliképeket festettek a belső felületekre.

Református templom
Az első templomot valószínűleg 1710-ben építették, majd 1759-ben megújították, s ennek a helyére épült 1870-ben a jelenleg is látható építmény. Középtornyos, romantikus elemekből kialakított épület.

Szily-Fáy kastély
A XVII sz-ban épült majd időről időre bővítették, legrégebbi részei az „u” alak középtáján található füstölő és a kincstárszoba és a tőlük balra található nagy szoba ami jelenleg többfelé van választva. Szily Kálmán az akadémia főkönyvtárosa a levéltárat Budára szállítatta. A XIX. sz.-ban a Fáy családhoz kerül a birtok, majd a Metternich család egyesíti a birtokokat. 1945 után mezőgazdasági szakiskola működött az épületben. Jelenleg üres, felmérés készül további hasznosításához.

Természeti értékeink

Bolha-hegy
Ez a kb. 60 ha terület 1977-óta Természetvédelmi terület. A védettséget elsősorban a területén található sziklagyepi és löszpusztai növényvegetációja miatt érdemelte ki. Mindkét vegetáció típus egyre kisebb területeken található meg hazánkban, az intenzív mezőgazdaság miatt. A Bolha-hegyen ezek a vegetációk nagy fajgazdagságban fordulnak elő, bár sajnos a legeltetés hiánya miatt a terület kezd elcserjésedni és így az ezekre a vegetációkra jellemző növény fajok háttérbe szorulnak, sőt ki is pusztulhatnak. Nagyszámban fordulnak elő védett növények (árvalányhaj, sárga és borzas len, pézsmahagyma stb.).

A területen található és szintén védettséget élvez három elhagyott kőbánya és az odavezető kő szekérút.

Hozzászólások