Torbágyon a Kisforrástól, a Madár-forrástól, Bián a Kölcsey utcai Madárlestől indulva kísértünk el Víz világnapja alkalmából általános iskolai osztályokat egyesületünk tagjaival, a JFMK szervezésében.
Én a Kölcsey utcánál vártam őket. Nem tudtam, előre melyik osztály jön, így picit izgultam, hogy a kísérlet/bemutató amivel készültem érdekes lesz-e számukra.
A 4.a osztály érkezett. Nagyon kedves aranyos kis csapat, jó közösség, akik Gyimesi Ildikó, tanárnőnek köszönhetően sokat játszanak együtt, sokat kirándulnak és nagyon tájékozottak, érdeklődőek.
Feladatnak azt kaptam, hogy a felszín alatti vizekről szóljon a túra első sorban, de hát felszín alatti víz, nincs felszín feletti nélkül 🙂
Egy rövid bemutatkozás és bevezető után elvégeztük a kísérletet, melyben a talajok vízáteresztő képességén volt a hangsúly. Vittem a saját kertem sárga, agyagos földjéből, valamint virágföldből és azt vizsgáltuk, hogy fél-fél liter víz milyen gyorsan jelenik meg a földek alatti kavicsrétegben. Volt egy másik üveg, ami a szikkasztó működését volt hivatott bemutatni, mivel a legfontosabb feladat a hulló csapadék megőrzése, a földbe juttatása. Beszélgettünk arról is, hogy a vízgyűjtőkön kívül, hogyan tudjuk még a talaj felszínét segíteni abban, hogy minél több vizet legyen képes elnyelni, majd raktározni.
Elindultunk sétánkon, a Benta patak mentén, a Tópart utcán át a Kálvin térre. Közben beszélgettünk a kutakról, forrásokról is. A kutak régi és új kori feladatairól és hogy mennyire fontos tisztaságuk megőrzése, milyen komoly fegyver rejlik az elszennyeződésükben, és hogy anélkül hogy sokan ennek tudatában lennének, milyen nagymértékben szennyeződnek vizeink/talaj vizeink.
A Kálvin téren elmeséltem, hogy itt állt Biatorbágy egyetlen gémes kútja, ami azt is jelenti, hogy ez az egyik legkevésbé mély kút. Elsétáltunk a játszótérre, ahol korábban megkezdett bunkijaikon dolgoztak a gyerkőcök, majd a Patak utcán folytattuk végig utunkat. Beszélgettünk a Füzes-patakról és örömömre hallottam, milyen sokan járnak le játszani mellé. A Záporvíz tározónál, a Forrás utcában, kicsit megpihentünk eszegetni, illetve megtudhatták miért alakították ki ezt a duzzasztott tavat. A Madár forrásnál a lezúduló víz erejének lehettünk tanúi. Az új kerékpáros úton a Viadukton át értünk célállomásunkhoz a Faluházhoz 11 órára, ahol további ismeretekkel gazdagodhattak a gyerekek!
Örömmel kisértem el őket erre az útra és köszönöm a program szervezőinek, hogy ilyen tartalmas ismeretterjesztéssel gazdagítják gyerkeinket.
Réthelyi Karola
