Játékunkra érkezett képes és írott beszámolók alapján nehéz dönteni, hiszen annyi érdekes gondolatot és meglátást kaptunk! Az időjárás nem kedvezett a szabadtéri programoknak mégis voltak olyanok, akik dacoltak az elemekkel, útra keltek és az instrukciók alapján teljesítették a küldetéseket, előkerült a “Nagy Zöld Ember”, akit eddig nem találtunk, követhettük Veréb kapitány kalandjait a Bolha-hegyen és csodálhattuk az őszi erdő alján készült képekből készült kollázsokat.
Ezért úgy döntöttünk, minden megfejtéseket küldő csapatot díjazunk!
Az első kihívásra érkezett megoldásokból:
Egyszer a híres kalóz Jack Sparrow a Feketegyöngy nevű hajójával a Giblaltár és a Dardanellák után a Boszporusz tengerszoroson átnavigálva a Fekete tengerről a Dunán és a Bentán felhajózva a Peca-tónál kötött ki a Kertbarátok terén. Itt a hajófenék mélyéről előkereste a nordic walking botjait és egy kulacs vizet vételezett a kivételesen színjózan fedélzetmesterétől. A nemrég megnyitott kisbolt udvarán elfogyasztotta a kötelező feketelevesét. Ezután elindult felfedezni a környéket. A varázslatos nevű Estike utcán elindulva a házipálinkát időző Szilva és az erdő közelségét is jelző Mókus utcákon haladt tovább a mesebeli nevű Kökörcsin utca felé. Hogy a Vihart elkerülje Holló háton repült a Hóvirág és még számtalan virág illatú rét felé, ami a Régi kőbányába szakadt bele. A földet érés után a nagy csörtetésre egy mezei nyúl riadt fel és szaladt át a bányán.
A bányabeli kalandozások után a csalitoson át a régi szekérút sziklába vájt nyomvonalán haladt tovább a rejtélyes Bolha hegyi hasadék barlang felé, azt remélve, hogy ott van a kincs elrejtve. A barlang után a dombról leereszkedve állatok hangját hallotta. Nagy kíváncsisággal szemlélte az eléje táruló látványt! A tengerhez szokott szemének furcsa volt, hogy marhát, sertést, baromfit, kecskét és lovat látott. Az útja végéhez érve rájött, hogy a kincs nem elrejtve van, hanem előtte terül el és bárki gazdagabb lehet tőle, ha észreveszi és megcsodálja.
Ezután felpattant az egyik lóra és elvágtatott a szélrózsa minden irányába!
Képek: Lana; Szöveg: Tomi
Julki és Ritu túramanók elindultak, hogy felfedezzék Bolha-hegyet. Keresték a Bolha táblát, ahol fordulni kell. Már nagyon várták a Szekér utat, de nem volt egy szekér sem, amire felszállhattak volna. Pedig pici lábaik már fáradtak. Tehát tovább indultak Peca-tó felé. Nem volt náluk a horgászengedélyük ezért nem tudtak a tó parton uzsonnázni. Egy virágládába ülve sikerült pihenő helyet találni. Várják már nagyon a következő kalandot!
Bolha-hegyi színtan
