Ne habozz! -A Füzes-patak tisztasága mindannyiunknak fontos! – Ezzel a felkiáltással hirdetett eseményt a Biatorbágyi Tájvédő Kör április 3-án estére a Közösségi Házba. A “Közéleti műhely”-nek aposztrofált találkozó, a Víz Koalícó , „Víz Hete” programsorozat részét képezte.
A tavalyi gyűjtés, mérés és akciók után idén folytattuk az együtt gondolkodást. Témaként -a „mi” Füzes-patakunk megóvásának lehetőségei mellett, – Pest-környéki agglomerációs települések szennyvíz problémái, vizeink állapotának javítási lehetőségei, együttműködési potenciálok keresése szerepelt. Meghívott előadónk, Réder Ferenc, okleveles biológusmérnök, fejlesztéspolitikai szaktanácsadó, a Patakrevitalizáció” oldal működtetője, vendégeink a Víz Koalíció néhány alapítója, civil egyesületek vezetői és tagjai voltak. Felkértük Zsolt Pétert, (média etikával, kommunikáció elmélettel és szociálpszichológiával foglalkozó szakember) hogy tartsa mederben a beszélgetést. Rövid bemutatkozás után Réder Ferenctől egy igazán inspiráló előadást hallhattunk.
A szennyvíztisztítók vizét befogadó természetes vízfolyások állapota hazánkban általában tragikus, elsősorban a kis és közepes telepek esetén, de pár nagyobb is ide tartozik, valamint vannak azért ritka kivételek is.
0. lépés a dokumentálás: Ezek azok a patakok, ahol dokumentáltan van probléma, ahol vannak akiket zavar és ezt jelzik. Sajnos sok-sok vízfolyásnak még ennyi gazdája sincs.
Köszönet mindenkinek, aki ezeknek a dokumentálásában résztvállal!!
– Fő probléma; a lakosságszám meghaladta a tervezési értéket, azaz sok helyen úgy adják ki a hatósági csatlakozási engedélyeket lakóparkokra, ipari parkokra, hogy a feltételek hiányoznak, azaz nem lenne szabad azokat kiadni.
– Sok helyen csapadékvíz rákötések – ez illegális! – borítják föl a telepek működési egyensúlyát. Egy-egy záporesemény nagyot lök a szennyvíztelepeken, sokszor kimosva belőlük a tisztítást végző ökoszisztémát az eleveniszapot. Ez duplán kárt jelent, egyrészt az iszap a patakba kerül, ahol berohad, megölve az élővilágot is. Másrészt, amíg nem épül fel a tisztítást végző szükséges iszapmennyiség a telep nem tud az előírásoknak megfelelően üzemelni, azaz a szennyvíz jó ideig tisztítatlanul kerül a patakba. Kb. két hetente egy-egy zápor huzamos ideig, gyakorlatilag teljesen megszünteti az ilyen telepek jó működését
A jól működő telep iszapja mikroszkóp alatt egy csodálatos világ, mint egy őserdő, vagy egy láp. Teljes a táplálék piramis. A csúcsragadozók közül a csillósok bemutatása a táplálékforgalommal együtt.
– Sok helyen hiányzik a szaktudás a telepek egyszerű optimalizált működtetéséhez. A szennyvizet nem a technika, hanem az általa támogatott ökoszisztéma (eleveniszap) tisztítja meg. Egy-egy telepen igen sok műszaki paraméterrel lehet ‘játszani’, hogy az adott telep kihozza magából a maximumot, felépítse azt az ökoszisztémát, ami a hatékony tisztítást elvégezni képes.
Jobb oldalon a biodiverz telep csúcsragadozói, bal oldalon egy sivár (szarul működő) telep fonalas baktériumai. A fonalak összetapadnak pelyheket képeznek, ami aztán elúszik a befogadóba, azaz a következő patakba.
Legtöbb esetben a fenti három problémakör egymással kombinálódva jelentkezik.
A képen láthattuk a kulcsot a patakok iszapproblémájához. Ez az, hogy az iszapvonal üzemeltetése adja a telepek költségvetésének majdnem a felét. Azaz, ennyit lehet spórolni, ha az iszappal egyszerűen nem foglalkozunk, azt nyeli a természet, a patakjaink…☹
A modern víztisztítás és a hódok össze tudnának dolgozni, ha hagyjuk őket, illetve, a környezetet megfelelően alakítjuk ki. Ferenc bemutatott erre megvalósult jógyakorlatokat is. A víztisztítóból kijön a barna színezetű, de már környezetre nem ártalmas víz, ezt pedig a hódok a maguk duzzasztómű láncolatával és a víz szétterítésével kristálytisztává teszik. A hódok tevékenysége megtartja a vizet, emeli a talajvízszintet és az áradásokat is kordában tarthatja. És a gazdák érdekeit is figyelembe véve, kölcsönösen előnyös megoldások születhetnek..
Szlovén jó gyakorlat a LIFE-BEAVER EU projekt
lehet szépen együtt élni mindenki hasznára…
Az igazán kreatív települések ezt saját hasznukra tudják fordítani, a környezeti előnyökön túl akár turisztikai, kulturális projektet is építenek a hódok jelenlétére. Míg mások üldözik ezeket az állatokat, megint mások megemelik a partot, kotrásokkal próbálják a csatornákat tisztán tartani, ahol túlburjánzik a vegetáció az eliszaposodás miatt, ami pedig a tisztító hibája miatt történik…(A „mederkarbantartásnak csúfolt borzalmakon szokásosan kimérgelődtük magunkat.. ☹ )
Estünk egyik célja volt, hogy a hasonló gondokkal küzdőkkel összefogva, együtt folytassuk erőfeszítéseinket a jövőben. Felmerült, hogy a „Víz Koalíció” mintájára, „Szennyvíz koalíció” alakul, de erre inkább a szebben hangzó -és a szennyvíztelepeken túlmutató – „Agglomerációs Vízörzők” nevet találtuk megfelelőbbnek. Szentendréről, Gyálról, Üllőről, Vecsésről, Veresegyházról, Pusztazámorról résztvevő társainkkal egy ideje már ismerkedtünk a virtuális térben, egy térségi „Zöld hálózat” alakulása közben. Illetve, némelyekkel már találkozhattunk „élőben” is, egy-egy „civil sétán”.
„Minden hálózatosodás célja, így ennek a tematikusnak is az, hogy az állampolgárok tájékozódjanak, a rövid távú gondolkodásunkat felváltsa a hosszú, és aztán ezen tudásuk alapján megoldásokat tudjunk javasolni, olyanokat, amelyek a helyi igényekhez alkalmazkodnak. Így a civilek támogatni tudják a szakembereket, akik önmagukban sosem elégségesek. Egy-két szakember nem csinál nyarat, ha a társadalom nem az ő, hanem mondjuk a rezsicsökkentés bódulatában van, ami ellehetetleníti a rendszerek fenntartását, fejlesztését. Például, ahogy Réder Ferenc mondta, Biatorbágy lakosait sem érdekli, hogy az ő szennyvíztisztítójuk mennyi iszapot bocsát ki – ezzel tud a tisztító a legtöbb pénzt megtakarítani! – és szennyezi az alatta lévő települést, de érdekli, hogy a felette lévő hogyan szennyezi őt. Nos, ezért is fontos, például, hogy a budapesti agglomerációs civilek hálózatosodjanak.” ( Péter Zsolt)
Igen jó hangulatúra és interaktívra sikerült az este. Szerintem többen meglepődtek, hogy a nyilvánvaló „szar helyzet” ellenére nem csak a kesergés és tűrés maradt nekünk, hanem igenis tudunk kisebb-nagyobb, sőt, jelentős lépéseket is tenni! És nem mellesleg gyarapodott a „hód-hívők” tábora néhány taggal, az biztos 😊
Nagyon szépen köszönjük a színvonalas előadást, a távolból érkezők fáradozását és idejét, valamint biatorbágyi Tájvédős társaink és ismerőseink aktív részvételét.
Szöveg és képek Réder Ferenc előadásából, mely részben a Vízgyüjtőgazdálkodási Terv mellékletét képző adatokra épült, valamint Péter Zsolt „Élni Veresegyházán” oldalon írt kis összefoglalójából
Víz Koalíció: https://www.cka.hu/viz-koalicio/
Lejegyezte: Határ Ági
